Sunshine In My Heart

Hey!.:)

"Hűha!!"

Úr Isten!!!Már a 70.fejezetnél tartunk!El sem hiszem,hogy eddig eljutottam,viszont nagyon sajnálom,mert ez azt jelenti,hogy már csak olyan 15 rész és búcsúzunk.....De addig is jó olvasást,élvezzétek!.:) A komikat várom!!! puszi! <3

2014.December.28.(Vasárnap)

21:37

*Polly szemszöge*

Körülbelül fél óra kellett,hogy odaérjünk a Wembley stadionba,ahol a koncert lesz.Igaz,hogy még csak ez lesz a második koncert,amin részt veszünk,de nem kell jósnak lennem ahhoz,hogy megmondjam,mekkora őrültekháza lesz.Már most rajongók ezrei fagyoskodnak kint az utcán,kilóméter hosszú sorokat alkotva,kezükben feltűnőbbnél feltűnőbb táblákkal a kezükben.

 

 

A legtöbbjükön a "szeretlek" felirat olvasható,de van,amelyiken azt kérdezik,hogy a kedvenc bandatagjuk elveszi-e őket feleségül.Igazán aranyosak,hogy ennyire oda vannak értük,meg vissza,de nekem ez mégiscsak egy kicsit túlzás.Én is nagy rajongó voltam,de nem tetováltatnám magamra az arcképüket,vagy hasonló...nem kell átesni a ló túloldalán!

Becky egész úton sasszemmel minket lesett és kérdezgetett.Biztos vagyok benne,hogy sejti,készülünk valamire,de jó esély van rá,hogy arra még nem jött rá,hogy mire.Amióta Harry vele van,kezd megkomolyodni....én meg Niall mellett visszafelé fejlődök!A játékok kihagyhatatlan részei a mindennapjainknak,és nem bír ki két percet hülyéskedés nélkül.És mindig mosolyog,amitől nekem is mosolyognom kell.És én ezért nagyon is imádom!Magamtól hajlamos vagyok....hogy is mondjam....a dolgok negatív oldalát nézni,és magamba fordulni.Mindig Becky volt az,aki igyekezett elvonni a figyelmemet,ami nagyjából ment is neki....most viszont,hogy itt van Niall is,úgy érzem,mintha egy teljesen más ember lennék.Az én szőke hercegem képes mindenből kihozni a jót,és ezt lassan,de biztosan én is megtanulom tőle.Azt hiszem nekem ez a haspók jelenti az igazi és tökéletes társat!!

*Becky szemszöge*

A fülsüketítő sikítás és kiabálás sem volt képes kizökkenteni a gondolatmenetemből.Harry készül valamire!!A hosszas szépítkezés,a nehézkes ruhaválasztás,a limuzin,a zavart tekintetek amikor kérdezősködni kezdtem....minden arra utal,hogy valami készülőben van!!De akárhogy töröm a fejem,nem tudok rájönni,hogy mi lehet az a nagy meglepi...hacsak nem az,hogy....Á,de az biztos nem!Még nem vagyunk arra készek,hogy összeházasodjunk...vagyis én igen,de Harry még biztosan nem...vagy....
-HARRY!!!SZERETLEK!!!!-vágódott neki egy szőke hajú lány a limuzin ablakának,pont mellettem.
-Jesszusom!-ugrottam meg.Annyira rám hozta a frászt,hogy Harry ölében kötöttem ki.
-Persze Szívem!Nyugodtan ülj az ölembe!-nevetett Harry,majd átkarolta a derekamat.Úgy döntöttem,hogy jobb,ha ott maradok,ezért nem másztam vissza a helyemre.Úgyis nemsokára ki kell szállnunk.Összekulcsoltam az ujjainkat és mosolyogva kipillantottam az ablakon.Csak ekkor észleltem a körülöttünk lévő káoszt.Rengeteg rajongó várta a nemes One Direction tagokat!!!Minden lányon volt valami,ami a srácokhoz fűződik.Volt,akin csíkos póló és piros nadrág,másokon ing,vagy éppen bőrdzseki és olyan is akadt,akin külön gyártású "One Direction"feliratú sapka,póló vagy papucs volt.De találni lehetett olyat is,aki a fiúk arcképével díszített ruhában feszített.Mindenki szorongatott a kezében egy táblát,egy tollat és valamilyen papírt.Egységesen kiabálták kedvenc bandájuk nevét...One Direction....One Direction...One Direction...Aztán felcsendült a 'What makes you beautiful',amelyet himnuszként énekelt az a tömérdek ember.

A látvány egyszerre volt megható és ijesztő.Elképesztő,hogy ilyen sokan szeretik és tisztelik őket."A banda,amelyik elvesztette az x-faktort,de megnyerte az egész világot!"-még csak most fogtam fel ennek a mondatnak a jelentőségét!Viszont olyan sokan vannak,hogy szinte bármire képesek lennének!A biztonságiak száma igen csekély a fanokéhoz képest.De Harry ölében nyugodtnak éreztem magam,és tudtam,hogy soha nem bántanának minket.Hogy honnan voltam benne olyan biztos?Onnan,hogy én magam is hatalmas rajongó vagyok a mai napig.Alig 1 évvel ezelőtt nekem is az volt minden vágyam,hogy eljöhessek egy koncertjükre...hogy közelebb tudhassam őket magamhoz.Képes lettem volna kint éjszakázni a mínusz fokokban,csakhogy biztos bejussak.Órákon át bíbelődtem volna egy plakáton,amit végig fent tartok a koncert alatt.Addig kiabáltam volna,amíg meg nem hallanak....de bántani,SOHA nem lettem volna képes őket.Aki mégis megteszi,az nem igazi rajongó!!Tudom,hogy irtó nagy szerencsém van,hogy Harry azon a bizonyos napon pont belém botlott,mert másképp nem lehetnék itt velük.Azokkal az emberekkel,akik a napom minden percét kiteszik!Ráadásul azzal a személlyel lehetek,akit már a kezdetek kezdeténél mindennél jobban szerettem.Itt van velem,és a jelenlegi állás szerint ez hosszú távon így is marad.Ha ma felteszi a NAGY kérdést,gondolkodás nélkül 'igen'-t mondok neki,és úgy csókolom,ahogyan még soha.Ha nem,akkor sincs baj....várok!Kivárom,amíg úgy érzi nem tud meglenni nélkülem!Mert ahogy Gemma is mondta,kizárt,hogy nélküle öregedjek meg!

-Becky!!-lóbálta meg Zayn a kezét a szemem előtt.-Kiszállunk!-tájékoztatott.Amikor az ajtó kinyílt,a sikítás 3x olyan hangos lett,amit nem hittem el.Honnan jön ezekből a lányokból ilyen erős sikoly??!A fényképezőgépek vakuja úgy villogott,hogy szinte megvakultunk.A fiúk mosolyogva haladtak előre,és annyi rajongónak adtak autógrammot,amennyinek csak tudtak.Harry minden másodpercben aggódva hátra pillantott,hogy megvagyok-e még,de én csak intettem neki,hogy menjen.Ott voltam a lányokkal,és lassan,de biztosan haladtunk a fiúk után.

-POLLY!!BECKY!!!Ti is írjátok alá!!!-kiabált mosolyogva egy barna hajú,középmagas,kék szemű lány.Perrie,Danielle,és Eleanor már régen aláírást osztogattak,de mi lesokkolódtunk.
-Tőlünk??Aláírást??-hüledezett Polly.-Én nem vagyok híresség!
-Hát...úgy látszik mégis!-nevettem el magam.-Gyere már!Egy aláírásból még nem lehet baj!-húztam oda a lány mellé,aki azonnal elénk tartotta a papírját és a kezembe nyomta a tollát.-Szia!Hogy vagy??-kérdeztem tőle,miközben aláfirkantottam Harry fényképét,egy szívecskével felturbózva.
-NAAAAAAGYON JÓL!-vigyorgott rám.-Megint együtt vagy Harryvel?-kíváncsiskodott.Már éppen válaszolni akartam,amikor éreztem,hogy valaki karon ragad és elkezd húzni.Paul!Gyors lépetekkel haladtunk előre,éppen annyi időm volt,hogy integetni tudtam a fanoknak.Egyenesen a stadion hátsó bejáratához mentünk,ahol legalább 30 őr várt ránk és beengedtek az épületbe.A zaj hirtelen sokkal halkabb lett és éreztem,hogy búg a fülem,a sötétben meg világos foltokat láttam.Atyám!!
-Hmm!!Kaja!!-örvendezett Niall,és azonnal a svédasztalra vetette magát.Mindenki nevetni kezdett,amikor egy egész csirkecombot tömött a szájába.
-Úgy tudtam,hogy néhány ember fellépés előtt nem eszik,mert izgul.Most rájöttem,hogy Niall biztosan nem tartozik ebbe a kategóriába!-mondtam nevetve a többieknek.
-Én igenis izgulok!-jelentette ki durcásan Niall,amitől persze még nagyobb lett a hahota.
-Örülök,hogy jó kedvetek van,de erre most nem érünk rá!Fiúk,irány öltözni!Lányok,benneteket Max a helyetekre kísér!-parancsolta Paul.Micsoda szigor!Mindannyian adtunk a srácoknak egy-egy szerencse puszit és már mentünk is.

22:30

-Helló London!-kiabálta Zayn,amikor felszaladtak a színpadra,és ezzel párhuzamosan elindult az első szám,a Midnight Memories.A színpad valami mesés volt!!!A kivetítőn látni lehetett a dalszövegek egy-egy sorát,minden színes fényekben úszott,a hangerő pedig a plafont verdeste.A Diana,a Best Song Ever és a One Thing után Niall mondott beszédet.Elmondta,hogy milyen hálásak a rajongóiknak,hogy mindezt megteremtették nekik,mert nélkülük most nem lehetnének itt.A következő 6 szám után Harry volt a szószóló.

-Wááááá!!-kiabált a mikrofonba,utána pedig integetett a közönségnek.-Jól érzitek magatokat??-kérdezte,mire a tömeg egybehangzó sikítással válaszolt,amit Harry "igen"-nek vett,mert vigyorogni kezdett.-Oké!!A mai nap nagyon különleges számunkra,hiszen ez a 300.koncertünk!!-a jó hír hallatán a fanok vastapsba kezdtek,amihez mi is csatlakoztunk,mert iszonyatosan büszkék voltunk a sikereikre.-Köszönjük!Ez mind a ti érdemetek,szóval a mai este csak a tiétek!!-közölte és küldött egy puszit a közönségbe.

-Na most....ha a mai nap már így is,úgy is emlékezetes...szeretnék bejelenteni valamit.-kezdett bele mosolyogva,majd felénk fordult és intett a fejével,hogy menjek be.A szívem majd kiesett a helyéből és hirtelen abbahagytam a tapsolást.Nem tudtam,hogy mit csináljak,lesokkolódtam.
-Menjél már!!!-lökdösött Polly.Nagy nehezen felálltam és remegő lábakkal feltotyogtam a színpadra.Egyenesen Harryhez mentem,de a távolság így is nagynak tűnt.Az a sok-sok rajongó mind üvöltözni kezdte a nevemet,ahogy megpillantott.Nem vagyok lámpalázas,most sem a tömeg zavart,hanem az,amit Harry mondani,vagy inkább kérdezni akart.Nem voltam biztos benne,de másra nem tudtam gondolni.
-Jól vagy?-suttogta Harry a fülembe.Válaszul csak bólintottam egyet,mert a hangomat valahol félúton elhagyhattam.Visszafordult a közönség felé,majd folytatta.-Sok pletykát hallottam arról,hogy mi a helyzet Beckyvel.Voltak,akik azt állították,hogy meghalt....vagy éppen még mindig kómában fekszik.De mind közül az volt a kedvencem,hogy "elszökött egy brazil focistával".-nevetett,amin én is jót mosolyogtam.Minek nekem brazil focista,ha van egy brit szépfiúm?!A derekamba karolt és úgy folytatta.-Soha nem szerettem,ha az emberek mindenfélét kitalálnak rólam,és azokról,akiket szeretek.Ezért úgy gondoltam,hogy megmutatom nektek Őt.Amint látjátok Becky jól van,igaz kicsit izgul,de él és virul.Nem fekszik kómában,nem szökött el senkivel és nem halt meg!-hangsúlyozta.-Itt van velem,és még mindig a barátnőm.Azon vagyunk,hogy mindennél boldogabbá tegyük egymást és bizton állítom,hogy jó úton haladunk!-jelentette ki,majd magához húzott és megcsókolt.A tömeg őrjöngött,tapsolt és "awww"-zott.Mindenkinek tetszett Harry ezen romantikus oldala,és ez alól én sem voltam kivétel.Imádtam,hogy ilyen aranyos velem.Amikor elindultam lefelé a színpadról rácsapott a fenekemre és rám kacsintott.Elmosolyodtam és visszamentem a helyemre.Megnyugodtam,de csalódott is voltam,hiszen nem volt lánykérés.Pedig már annyira beleéltem magam....-Akkor folytassuk!Jön a YOU AND I!-mondta Harry,majd odasétált a színpad elejére,leült és lelógatta a lábát.
-Amit természetesen a barátnőinknek küldünk!-cuppogott Louis a mikrofonjába,majd elfordult,nekünk háttal és suttogni kezdett.-De csak azért,mert mind itt ülnek hátul!-tette hozzá,de mi is hallottuk a mikrofon miatt és jót nevettünk rajta,csakúgy,mint az egész stadion.

2014.December.29.(Hétfő)

00:21

A koncert rendhagyóan hosszúra sikeredett,mert ez volt a 300.A srácok rengeteg számukat elénekelték,még olyat is,ami az x-faktorban hangzott el utoljára.A koncert után még aláírást osztogattak,így elmúlt éjfél,mire megérkeztünk az afterparty helyszínére,ami a Funky Buddha volt.A klub kívülről hatalmasnak tűnt,és minden sarka ki volt világítva.A parkoló tömve volt egész vagyonokat érő kocsikkal és mindenhol emberek szaladgáltak.Odabent sem volt más a helyzet.Minden színes fényekkel volt díszítve és a hangulat már most fergeteges volt.

 

Amikor bementünk egyszerre kezdtek el tapsolni,majd gratuláltak a fiúknak.Liam még egy beszédet is elmondott,amit újabb tapsvihar követett.Annyian voltak és én a fele embert sem ismertem.Mondjuk Harry rengeteg embernek bemutatott,de akkor is.Számomra idegenekkel volt tele az egész hely!


A hivatalos rész után kezdetét vette a szórakozás.Louis pillanatok alatt pakolta tele az asztalunkat halomnyi itallal.
-Na?Te mit kérsz Becky?-vigyorgott rám.
-Nem igazán szeretnék inni!-adtam a választ.
-Az egy dolog,hogy nem szeretnél,de attól még fogsz!Egy kicsi nem árthat senkinek sem!-mondta Zayn,mire a többiek is győzködni kezdtek,így végül belementem.Néha nekem is ki kell kapcsoljak egy időre!Niall megkóstoltatta velem a kedvenc koktélját a Sex on the Beach-et és tényleg nagyon finom volt.

02:03

*Harry szemszöge*

-Úúúú!!Ez az egyik kedvenc számom!-pattant fel mellőlem Becky,de egy kicsit megingott.-Gyere Harry,menjünk táncolni.-húzott fel az asztaltól.Én csak vállat rántottam és mentem utána,be az embertömeg kellős közepébe.Amikor megállt szembefordult velem és a nyakamba dobta a kezeit.Én viszont megfordítottam,így háttal állt nekem,kezeinket összekulcsoltam és a hasára tettem.Először csak óvatosan billegett jobbra-balra,kereste az egyensúlyát.Amikor rájött,hogyan tud megállni stabil lábakon,a csípőjét is mozgatni kezdte.Amikor hozzám ért kirázott a hideg és egy kicsit mindig szorosabban húztam magamhoz.Testének minden egyes pontját hozzám dörgölte,és onnantól kezdve nem létezett más,csak Ő.Már nem figyeltem a zenére,a körülöttünk lévő emberekre,csak Rá!Lehet,hogy én sem voltam józan...sőt biztos!De tudtam,hogy mit csinálok,mit akarok és kivel akarom.Becky teljesen beindított!Egy darabig próbáltam türtőztetni magam,de nem sokáig ment.A kezeim maguktól siklottak végig az oldalán,le egészen a fenekéig.Utána pedig nem vágytam másra,csak az ajkaira az enyémen.Nem bírtam tovább...félretoltam a haját és csókolgatni kezdtem a nyakát.
-Harry...mit csinálsz?-kérdezte,miközben megfordult,így szembe került velem.
-Kezdek megőrülni érted...-válaszoltam a szájába,majd megcsókoltam.Elnevette magát,majd felpipiskedett és a fülemhez hajolt.
-Mit szólnál hozzá,ha haza mennénk??-kérdezte.Lehelete forró volt,amitől muszáj volt az ajkamba harapnom,nehogy ott helyben teperjem le.
-És mit szeretnél csinálni otthon?-kérdeztem vigyorogva.
-Óh...hát én kifejezetten kreatív tudok lenni.-mosolygott csábosan,majd kézen fogott és elindultunk vissza az asztalhoz,ahol a többiek voltak.
-Hát ti??-kérdezte ijedten Liam,amikor elkezdtük felvenni a kabátunkat.
-Mi csak...izé...-dadogott Becky,majd egy segélykérő pillantást vetett felém.Ha ketten vagyunk mindig nagy a szája,de ha már közönsége is van,nem olyan bátor.
-Megyünk társasjátékozni!-kacsintottam.Becky eltátotta a száját és a hátamra vert,a többiek pedig nevetésben törtek ki.
-Akkor csak óvatosan!Nehogy a bábu rossz lyukba találjon!-röhögött Louis.Ez volt a végszava Beckynek.Talpig levörösödve indult el kifelé egy intést követően.-És védekezzetek Galambjaim!!-kiabált utánunk Louis,pont akkor amikor zenét váltottak,így most már az egész klubb tudja,hogy mit fogunk csinálni,ha haza értünk.Hurrá! :D

02:39

-Hopp-hopp!Csak óvatosan!-kaptam el Beckyt,aki majdnem átesett a küszöbön.Már nem volt részeg,mert a hideg levegő kijózanította,de annyira vágyott rám,hogy nem figyelt a lába elé.Én sem voltam jobb helyzetben,de igyekeztem odafigyelni.
-Bocsi!-mondta,majd sietősen tapadt ajkaimra.Ahogy becsaptam magunk mögött a lakásajtót,azonnal elkezdte rólam lehámozni a kabátomat.-Hmmm.-hümmögött elégedetten a számba,amin elnevettem magam.
-Tetszik,hogy ennyire magabiztos vagy,de kérlek lassíts!Miénk az egész éjszaka,de ha nem figyelünk elfogunk esni!-figyelmeztettem nevetve.Erre annyi volt a válasza,hogy elkezdett tolni a legközelebbi fal felé,majd jó erősen neki lökött.-Hűha!-nyögtem.Megragadta az ingemet és türelmetlenül ráncigálni kezdte,de nem sikerült levennie rólam,ezért a gombokat kezdte el kigombolni.Amikor megvolt,szinte letépte rólam és azonnal csókolgatni kezdte a mellkasomat.A kezei minden részt bebarangoltak a testemen,engem meg a hideg rázott.Gyorsan megfordítottam,így az ő háta volt a falhoz szorítva.

Úgy döntöttem,ideje elindulni a háló felé,mert ha most nem megyünk,már nem is fogunk.Óvatosan magammal húztam,de közben egy pillanatra sem váltunk el egymástól.Kissé ittasan,vággyal tele és türelmetlenül képzelhetitek milyen nehéz volt eljutni a szobámig!Amikor sikerült elbukdácsolnunk az ágyig,Becky azonnal ledöntött rá,majd a csípőmre ült.Hirtelen még levegőt sem vettem,ahogy hozzáért az övcsatomhoz.NAGYON bejött ez a magabiztos énje,de azért mégiscsak én vagyok a férfi!
-Esetleg én is csinálhatok valamit,vagy végig te akarsz irányítani?-kérdeztem,miután magam alá gyűrtem.

-A ma éjszaka az enyém!-súgta a fülembe,majd megint átfordított minket,én pedig hagytam.-De azért megengedem,hogy ezt...-mutatott a szürke koktélruhájára.-....levedd rólam!-mosolygott csábosan,majd megint megcsókolt.
-Óh...milyen nagylelkű vagy!-vigyorogtam rá.Felnyúltam és elkezdtem lefelé húzni a ruha hátán lévő cipzárt.Amikor sikerült,a ruha leesett egészen a csípőjéig,ekkor felemelkedett,én pedig lehúztam róla.Büszkén néztem végig rajta,mert tudtam,hogy eddig csak én érinthettem meg,és ez már nem is fog változni.Nagyon gyönyörű volt a ruhában,de anélkül valahogy még jobban tetszett.
-Ne nézz rám úgy,mintha felakarnál falni!-parancsolt rám nevetve,majd megint ő került felülre.
-Honnan tudod,hogy nem azt terveztem?-incselkedtem vele.Végig simítottam a csípőjén,majd a hasán,egészen fel a melltartója széléig.
-Előbb fallak fel én téged!-jelentette ki,majd lehajolt hozzám és a nyakamba harapott.A haja csikizte az arcomat,éreztem azt a finom barack illatot,ami csak neki van és a nyakamat harapdálta.Innentől kezdve eluralkodott rajtam a vágy és nem bírtam tovább.Azonnal érezni akartam....

11:47

*Becky szemszöge*

Amikor felkeltem Harry már nem volt mellettem,ezért fogtam magam és elindultam megkeresni.A nappaliban üldögélt és nézte a tévét.Halkan odaosontam mögé és átkaroltam a nyakát.
-Szét megy a fejem!-nyöszörögtem és belecsókoltam a hajába.
-Nem csodálom!-fordult hátra.Megragadta mindkét kezemet és átrántott a kanapén,egyenesen be az ölébe,majd megcsókolt.-Amennyit ittál azon sem csodálkoznék,ha nem emlékeznél a tegnap éjszakánkra.-mosolygott,és eltűrt egy tincset az arcomból.Természetesen minden perc megmaradt,olyan nincs,hogy AZ az éjszaka kiessen!De gondoltam egy kicsit megtréfálom az én göndör hajú félistenemet!
-Mert?Mi is volt az éjszaka?-pislogtam nagyokat,mint aki semmit sem ért,majd fogtam magam és kikeltem az öléből.
-Öhm...te tényleg nem emlékszel??-nézett nagyot,mire nemlegesen megráztam a fejem.-Hát....fogalmazzunk úgy,hogy forgalmas,fárasztó,élvezetes és akciódús volt.-vigyorgott.Látszott az arckifejezésén,hogy felidézte a kellemes pillanatokat.
-Aha...szóval te kihasználtad,hogy részeg vagyok és lefektettél??-néztem rá tettetett mérgességgel,felháborodással és meglepődéssel.Harry arcáról egy csapásra lefagyott gyönyörű mosolya és fal fehér lett.
-Mi?!É-én nem!Te voltál az....és...amúgy is...te a barátnőm vagy!É-én nem tudtam,hogy az kihasználásnak számít!!Meg....szeretlek és...nem azért...-dadogott.Annyira viccesen nézett ki,hogy nem bírtam tovább és kitört belőlem a nevetés.Egy darabig tátott szájjal nézett,nem bírta felfogni,hogy csak vicceltem,de utána leesett neki.-Ez nem volt fair!Csak kerülj a kezeim közé!-mondta vigyorogva,majd kergetni kezdett.Visítva szaladtam el előle.Be a szobába,fel az ágyra,le az ágyról,vissza a nappaliba,körbe a fotel körül,be a konyhába....körbe az egész házon.-Úgyis elkaplak!-szólt,amikor valaki csengetett.Odafutottam az ajtóhoz,de Harry megragadta a derekamat.Anélkül téptem fel az ajtót,hogy megnéztem volna ki az.A szemem tágra nyílt a váratlan látogató láttán...


Na hát akkor ennyi!.:P Nem tudom,ti hogy vagytok vele,de nekem tetszik ez a magabiztosság!.:D  nem véletlen írtam így.:P ITT a fordítós blogom,légyszives csekkoljátok le ezt is!.:)