2013. december 26., csütörtök

Halihóó!!..:)

Nagy boldogsággal jelentem ki,hogy ma még eddig működött a gépem!!..:D Szóval már jöttem is,hogy legyen,mit olvassatok!.:) Remélem nem vagytok nagyon mérgesek a késedelmek miatt!.:/ A következő részt nem tudom,hogy mikor hozom,de minél hamarabb..:) Kommenteljetek,pipáljatok és iratkozzatok fel rendszeres olvasónak!.Jó olvasást!.:) <3

20.fejezet

Jó volt a terv!...vagy mégsem???


2014.Május.25. (Vasárnap)
16:51

*Harry szemszöge*

Nem mondom,hogy Párizs nem szép....de már órák óta járjuk az utcákat és kezd fájni a lábam.Az egyetlen dolog,ami miatt nem kezdtem el hisztizni az Becky.Nem szeretném,ha gyerekesnek találna...bár lehet ezzel már elkéstem!.:D És még a tervemet is végre kell hajtanom!Mivel mindenki azt hiszi,hogy Beckyvel egy párt alkotunk,úgy döntöttem "lebuktatom" magunkat a fotósok előtt.Akkor hátha lekattannak a témáról.Engem nem zavar,ha azt gondolják,hogy a barátnőm!Igazán jóravaló lány,kedves és aranyos!Mi más kell még??!Igenám,de Becky ezek mellett még okos is,ami nagyon jó,csakhogy nem most!Nem engedi,hogy átöleljem,vagy megpusziljam,mert attól fél,hogy megint összeboronálnak minket.De sebaj!Majd én segítek neki túllendülni ezen az időszakon!.:D

Utolsó látnivalónak hagytuk az Eiffel-tornyot,hiszen mind közül az a legszebb.Ahogy felülemelkedik Párizs utcáin az valami gyönyörű....főleg este,amikor ki van világítva az egész.Meseszép az biztos! :)
-Megyek megveszem a jegyeket,ti addig várjatok meg itt!-mosolygott Becky és már el is tűnt a szemem elől.Ez a tökéletes pillanat,hogy beavassam Pollyt a tervembe.
-Polly!Tennél nekem egy szívességet?-fordultam felé.Igyekeztem a legszebb mosolyomat magamra venni,hogy ne tudjon ellenállni nekem!
-Attól függ,mit kellene tennem!És ne is próbálkozz ezzel a nézéssel!-mosolygott rám.Korrekt választ adott,de sajnos lebuktam!.:D
 -Ne gondolj semmi nagy dologra!Csak szeretném,ha egy kis időre egyedül hagynál Beckyvel!-mondtam.
-Mi?Minek?Nemcsak.....-elhallgatott és még jobban mosolygott. -Oké!-vágta rá.Hát ez könnyebben ment,mint gondoltam.

Mikor Becky visszaért a jegyekkel,Pollyval összenéztünk.
-Bocsi Beck,de most mennem kell,mert most hívott anya.De ti menjetek fel nyugodtan.Majd holnap beszélünk.Jó szórakozást,sziasztok!-intett és már ment is.Óvatosan körbe néztem és láttam a fotósokat,akiket VALAKI(én voltam) felhívott,tehát belekezdhettem a tervem utolsó szakaszába.Megfogtam Becky kezét,majd egy hirtelen mozdulattal magamhoz húztam.
-Harry!Mégis mit csinálsz??Megláthatnak!-próbált eltolni magától,de nem engedtem.
-Már megláttak!-jelentettem ki mosolyogva.Becky arcára értetlenség és félelem ült ki,ezért magyarázni kezdtem.-Ott van egy a bódé mögött...egy másik meg a padon ül és újságot olvas.Ne aggódj!Tudom,hogy mit csinálok!Neked csak annyi a dolgod,hogy szorosan ölelj meg.-kisvártatva,de körém fonta vékony karjait.Nagyon jól esett őt olyan közel érezni magamhoz...jó illata volt,amit igyekeztem jó mélyen magamba szívni.
-Ajánlom,hogy ebből ne legyen még nagyobb baj!-mormogta a vállamba,amin elmosolyodtam.

Mikor úgy gondoltam,hogy elég ölelkezős kép készült rólunk elengedtem,majd megpusziltam a homlokát,kézen ragadtam és felmentünk a toronyra.Azt hiszem minden jól ment!A puszi pedig csak hab volt a torta tetejére!

2014.Május.26.(Hétfő)
07:00

*Becky szemszöge*

Mikor indultam a suliba Harry még javában az igazak álmát aludta.Már egészen megszokta öcsém aprócska ágyát.Bár szerintem már mindene fáj..de olyan aranyosan volt,hogy nem volt szívem felébreszteni,így csak írtam neki egy cetlit,hogy mikor végzek és,hogy addig érezze otthon magát.Remélem el lesz egyedül,anélkül,hogy leégetné a házat.:D Olyan,mint egy kisgyerek!

Szerencsére nem kellett gyalogolnom,mert apa munkába menet ki tudott tenni a sulinál.Eddig úgy tűnik,hogy bevált Harry zseniális terve,hiszen nem láttam egy fotóst sem az iskola előtti sövénysorban bujkálni.Ezt egy pozitív jelnek veszem!Azonban mikor beléptem a nagykapun minden szempár rám szegeződött és követték minden mozdulatomat.Nem igazán értettem a viselkedésüket,de végül letudtam azzal,hogy biztos meghallották,mi történt velem...a betörős sztori.Még mindig kiráz a hideg,ha rágondolok!

Az osztályban is ugyanolyan furcsa volt mindenki.
-Mi lelte ezeket??-kérdeztem barátnőmet,mikor leültem mellé.
-Gratulálok!!-mosolygott,majd megölelt.
-Köszi..de mihez is??-néztem értetlenül.Ha jól emlékszem ma nincsen névnapom,se szülinapom....nem nyertem a lottón és nem kaptam váratlanul ötöst.De akkor mihez kell gratulálni??
-Hát hozzátok!Már mindenki tudja,hogy mi történt!És istenem...nagyon aranyosak voltatok!-vigyorgott tovább.
-Mivan???-nyíltak tágra szemeim.Polly boldogan mesélte el,hogy látta az összes ölelkezős képet,ami tegnap készült a távozása után.Most az egész suli azt hiszi,hogy én vagyok Harry Styles barátnője.Ami alapjáraton nagyon is jó lenne...ha tényleg ez lenne az igazság!De így csak hazudunk mindenkinek!Megölöm,csak érjek haza!!!!

14:51

A napom nem telt másból,csak gratulációk fogadásából és műmosolygásból.Egyedül Polly és Kate tudja a teljes igazságot.A többiek elé nem mertem kiállni azzal,hogy "Ó...Bocsika,mégsem vagyunk együtt Harryvel.Ez az egész egy aprócska félreértés volt!"Ezzel a mondattal örökre elástam volna magam!Inkább csendben vártam,hogy végre mehessek haza.Azonban a  suli ajtaján kilépve megint elöntött az idegesség attól,amit láttam.HOGY LEHET VALAKI ILYEN HÜLYE??? o.O

14:56

*Harry szemszöge*

Már vagy öt perce álltam a kocsimmal a parkolóban,amikor végre megpillantottam Beckyt.Mikor észrevett megállt egy pillanatra,majd gyors léptekkel közeledni kezdett.Elmosolyodtam,mert azt hittem,hogy kapok egy hatalmas ölelést...ehelyett elment mellettem,beszállt az autóba és becsapta maga után az ajtót.(Szegény kicsi kocsim..nem szeretem,ha ilyen durván bánnak vele.)Én meg ott álltam az ölelésemre várva,szinte tárt karokkal.Mikor rájöttem,hogy nem kapok semmiféle ölelést,én is beszálltam és beindítottam az autót.Amit a fiúk küldtek utánam egy kommpal,mert tudták hogy a Range Rover-em nélkül nem bírok ki egy napnál többet.
-Most meg mi van?-kérdeztem a mellettem durcázó lányt.A kezeit a melle előtt összefonta és az orrát húzgálta.
-Nem kellett volna értem gyere!-jelentette ki.-Az egész suli azt hiszi,hogy együtt vagyunk.Ezzel csak rátettél egy lapáttal.Mérges vagyok rád!!-fordult az ablak felé.
-Apukád hívott fel,hogy jöjjek érted,mert félt téged.Nem akarja,hogy bármi bajod essen,míg haza érsz.És nem kell egyből keresztbe lenyelni az embert!-védekeztem.
-Nem érdekel!Ha apa annyira félt,legközelebb jöjjön értem ő!-állította tovább az igazát,amin elnevettem magam.-Mit nevetsz?-pillantásával ölni tudott volna.
-Téged!Olyan aranyos vagy,amikor mérges vagy.És most jöttem rá arra,hogy valószínűleg te vagy az egyetlen lány,aki nem akarja,hogy haza vigyem,vagy hogy egy párként tekintsenek ránk.Tetszik ez az ellenállás!-vigyorogtam.-Szeretem a makacsságodat...különlegessé tesz.-folytattam.
-Oké..ezt hagyd abba és az útra figyelj!-parancsolta könyörtelenül,de azért felfedeztem egy mosolyt az arcán.Talán mégsem haragszik annyira,mint ahogy mutatni próbálja!.:D

21:19

*Becky szemszöge*

Még mindig haragszom Harryre!Hogy lehet ilyen felelőtlen???Összetörte rengeteg rajongójának a szívét,hiszen most mindenki azt gondolja,hogy én vagyok a választottja.A világon több ezer...sőt,több millió lány lenne hálás egy pillantásáért,vagy egy közös fotóért.Erre itt vagyok én,akinek az is megadatott,hogy a barátom lehet....biztos igazságtalannak gondolják!És igazuk van!Tudom milyen érzés,hiszen alig pár hónappal ezelőtt még én is csak álmodoztam erről.Harryvel keltem és feküdten és minden adandó alkalommal azt kívántam,"Bárcsak örökre vele lehetnék."....Most itt van velem és elhalasztom a lehetőségemet,talán az egyetlent!De azt sem tudom,hogy mit érzek iránta...a nagyobb gond viszont az,hogy ő mit érezhet irántam?Mi van,ha csak szórakozik velem??..Valahogy ki kell derítenem,hogy mi a helyzet kettőnkkel....De még várnom kell,nehogy "elriasszam" magamtól,mert akkor a barátja sem lehetek!

2014.Június.1. (Vasárnap)/1 héttel később/
10:37

Harry egy ma délutáni géppel megy haza,amit egyáltalán nem akartam,de már egy hete itt van és biztos sok dolga lehet.Szerencsére a kis "vitánk" után hamar kibékültünk és minden délutánt együtt töltöttünk.Tegnap például azt találta ki,hogy újítsuk fel a szobámat!Hiába győzködtem,hogy nem kell,meg hogy nekem a jelenlegi teljesen megfelel...hajthatatlan volt,így végül én is beadtam a derekam.Új ajtót vett,mivel a másikat betörték a rendőrök.Új bútort is kaptam és kimeszeltünk.Persze Harry nem állta meg,hogy ne hülyéskedjen,így minden...beleértve engem is tiszta festék lett.Végülis jót játszottunk...anya egyszer benyitott,mi meg pont a földön fetrengtünk és egymást csikiztük,miközben festékkel borítottuk be a másikat.Anya ahogy bejött,azzal a lendülettel fordult is ki a szobából.Megijedt!..:D

Mára nem terveztünk semmi különlegeset...helyette a közös pihenés mellett döntöttünk.Jó....tudom,hogy nem valami kreatív,de minden percét kiakartuk használni az együtt töltött időnek.Furcsa,hogy milyen jól érzem magam a társaságában.....Valami romantikus vígjátékot néztünk meg egy jó nagy adag popcorn,gumicukor és fagylalt társaságában.Harry próbálta leutánozni,ahogy a pasas balettozni tanul...mondjuk úgy,hogy nem sok sikerrel!
-Na?Mi olyan vicces??Talán nem jól csináltam?-dőlt vissza mellém az ágyba.Szerencsére senki sincs itthon rajtunk kívül,így be tudtunk zárkózni a szobámba anélkül,hogy apa figyelne minket.Ezen a héten már majdnem az őrületbe kergetett a folyamatos "megvédem a kicsi lányom" viselkedésével.Ha Harry megölelt a konyhában úgy nézett rá,hogy még egy szellem is megijedt volna attól a nézéstől....nem hogy Harry!.:D
-Háát...te határozottan viccesebben csináltad!-jelentettem ki a hasamat fogva.
-Akkor várd csak ki!Most jön a romantikus része!Az biztos jobban fog menni!-vágta rá.-Óh...drága hölgy...felkérhetem egy táncra??-kérdezte a főszereplő hangját utánozva.
-Örömmel!-adtam ki én is egy elég furcsa hangot.Harry felrántott és elkezdett velem ugrálni az ágy tetején.Azt meg ne kérdezzétek,hogy milyen tánc volt,mert fogalmam sincs.De nagyon jól éreztem magam.A végén elestünk egymás lábában..de úgy,hogy rajta feküdtem.
-Előnyös póz!-húzgálta a szemöldökét.Vállba boxoltam,majd lemásztam róla.

A filmezés után kimentünk napozni,hiszen Júniushoz képest már nagyon jó volt az idő.Újabb fotókat készítettünk,amit majd megmutat a fiúknak és idézem, "Majd elsárgulnak az irígységtől!"

15:01

-Tessék!-mondtam,mivel kopogtattak az ajtón.Csak nevetve tudtam beszélni,mert Harry megint előadta az egyik vicces sztoriját a színfalak mögötti történésekről..
-Nem akarok zavarni,de mostmár indulni kellene a reptérre,ha nem akarod lekésni a gépet.-mondta anya,majd elment.
-Akkor majd én kiviszlek!-vágtam rá.Harry elmosolyodott,felkapta a bőröndjét és már indultunk is.

15:19

Az út csendben telt,csak egyszer-egyszer szólaltunk meg.Mikor beléptünk a reptér ajtaján egy rakás fotós rohamozott meg minket.
-Honnan a fenéből tudnak ezek mindent???-kérdeztem Harryt,ám ő nem válaszolt,csak mosolygott és átlökdösött a tömegen.Biztos nem hallotta a hangzavar miatt...mindegy!Miután becsekkolt megint búcsúzkodni kezdtünk..már sokadjára.
-Hát akkor szia....puszilom a srácokat és üzenem nekik,hogy iszonyatosan hiányoznak.-mosolyogtam.
-Nem biztos,hogy átadom.-jelentette ki,miközben próbált komolynak tűnni...nem nagyon sikerült,hiszen egy másodperc után elnevette magát.-Csak vicceltem.-tájékoztatott.-Ígérd meg,hogy vigyázol magadra....ha már én nem tudok.Ne halljam,hogy bajod esett!Oké?-kérdésére csak bólogattam,majd megölelt.Már húzódtam volna el tőle,amikor megfogta az államat és megpuszilta a szám sarkát.-Hiányozni fogsz!-elmosolyodott,majd elindult a hosszú folyosón.Én csak álltam ott ledermedve,de azért mosolyogtam.A fotósok persze mindent láttak és természetesen fel is vettek.Nehezen,de sikerült átfurakodnom köztük,így végre haza mehettem.Otthon pedig az volt az első dolgom,hogy felhívtam Pollyt.
-Harry majdnem megcsókolt!Engem!Te feltudod ezt fogni??Megpuszilta a szám sarkát!Úristen én ezt el sem merem hinni.-áradoztam a telefonban.-De miért csinálja ezt velem??Azt hittem,hogy csak barátok vagyunk..ezzel csak megnehezíti a dolgom.Mostmár végképp nem tudom,hogy mit érzek iránta.-váltottam komolyra.
-Óh,ne már!-nevetett barátnőm.-Eddig is ő volt a kedvenced és teljesen oda vagy érte.Én azon csodálkozom,hogy eddig nem teperted le,amilyen szituációkba kerültetek!Emlékszel arra az éjszakai játékra,amikor....-kezdte el,de belevágtam.
-Oké..ezt hagyd abba,mert megint elpirulok!-kértem mosolyogva.
-Na látod!Te sem gondolod komolyan,hogy nem tudod,mit érzel iránta.Meg voltál,meg vagy és meg is leszel érte őrülve.Különben miért hívtál volna fel azzal,hogy majdnem megcsókolt???-itt elhallgatott,majd folytatta.-Drága Becky,te szerelmes vagy Harry Stylesba!!!-jelentette ki.

Az egészben az a legviccesebb,hogy ezt én is tudtam!Talán csak arra vártam,hogy valaki más szájából is hallhassam...Kellett valaki,aki megmondja,hogy ez nem egy álom.Harry tényleg flörtöl velem...tényleg megengedi,hogy a tetkóját tapogassam az éjszaka közepén egy általa kitalált játék keretében...tényleg megpuszilt a számsarkán,amikor elbúcsúzott tőlem....és tényleg azt mondta,hogy hiányozni fogok neki!Ez mind velem történik és ez igenis a valóság.De most hogyan tovább???????
Sziasztok!.:)

Sajnos nagyon lassú az internetem és mindig összeomlik a rendszer...ezért nem tudom,hogy mikor hozok részt.de olyan hamar,amilyen csak tudok!Senkit nem felejtettem el....sőt,eléggé zavar,hogy nem hozhatok nektek új részt..:'( Higgyétek el,ha lehetne naponta tenném fel a fejezeteket!....Köszönöm,hogy megértitek és kitartás!.:) Lots of Love!! <3

2013. december 22., vasárnap

Halihó manócskák!..:)

Igaz,hogy nem gyűlt össze a kért komment és pipa....de úgy döntöttem,hogy ma rakok ki részt.:) Remélem mindenkinek tetszeni fog..:) Legyetek kedvesek nyomot hagyni magatok után!!.:) komment/pipa/feliratkozás!!!.:) köszönöm!.:) Jó olvasást mindenkinek!.:) <3

19.fejezet

Szeretem,imádom,tetszik....


2014.Május.24. (Szombat)
02:40

 *Louis szemszöge*
-Halló??-vettem fel kómásan a telefont.Még azt sem néztem meg,ki az,csak felkaptam....el nem tudtam képzelni ki kereshet hajnalok hajnalán.o.O
-Szia.Felkeltettelek??-szólt bele.
-Hát..igen!Tudod az emberek ilyenkor általában aludni szoktak.Te miért nem teszed azt?-érdeklődtem.
-Mert nem tudok!Folyamatosan csak agyalok és agyalok!-magyarázta meg.
-És min??Legyél olyan rendi,hogy elmondod mi van és utána hagysz aludni.-kértem.
-Oké...na az van,hogy..folyton Beckyn jár az eszem.-jelentette ki.-A drága apuci nem engedi,hogy egy szobában aludjunk és nekem meg az öccse ágyában kell nyomorogom!Kényelmetlen és nem tudok elaludni,mert tudom,hogy Becky egy ajtóval arrébb fekszik tőlem!Most mi olyan vicces??-kérdezett,mert meghallotta,hogy nevetek.
-Az,hogy engem hívsz fel hajnalok hajnalán,azért mert nem tudsz aludni Becky nélkül.Könyörgöm!Ott fekszik egy ajtóval arrébb!Fogod magad és átmész!-tanácsoltam mosolyogva.
-És mi lesz az apjával??Ha megtudja kitekeri a nyakam!Vagy mást!-aggodalmaskodott.
-Ne legyél már ilyen beszari!Okos vagy és megoldod!Ha nem baj én alszok tovább!Jó éjszakát!Majd reggel beszélünk.-azzal letettem a telefont és visszafeküdtem.
-Ki volt az??-kérdezte Eleanor,aki ma úgy döntött,hogy velem tölti az éjszakát.
-Harry!Felhívott azért,mert nem tud aludni Becky nélkül!Nem értem miért ilyen vele....eddig minden lányt az első percben az ágyába vitt.És mikor érdekelte,hogy mit szól hozzá az apja?!!
-Azért érdekli,mert Becky iránt máshogy érez..szerintem szerelmes belé...-mondta barátnőm.Végülis..lehet van benne valami..De akkor engem el fog hanyagolni??!!! :O


*Harry szemszöge*

Miután beszéltem Louissal,sokkal könnyebb volt döntenem.Igaza volt mindenben!Én,aki soha..de tényleg soha nem figyeltem a lányok apjára,most hirtelen figyelek?!Na nem...ha megtudja,megtudja....Ez van!Nem tehetek arról,hogy folyamatosan Ő jár az eszemben!Lehet,hogy csak testileg vonzódom hozzá...de ha nem történik semmi "olyan" közöttünk soha nem is fogom megtudni!Valamit tennem kell!

Felálltam az ágyról,ami eléggé kicsinek bizonyult,hiszen mindenem lelógott róla.Óvatosan kinyitottam az ajtót és kidugtam rajta a fejem.Igyekeztem egy légynél is halkabb lenni,mert az apáknak olyan a fülük,mint a radar!Ha nem veszi észre,hogy kimegyek,akkor kevesebb lesz a gondom.A nagy settenkedés közepette a  szívbaj jött rám,amikor ajtónyitódást hallottam.Gyorsan bevágtam az ajtót és visszaugrottam az ágyba.Jól bevertem a lábamat az ágysarkába,de nem törődtem vele...inkább imádkoztam,hogy ne James legyen az,mert akkor végem van!!!

*Becky szemszöge*

Igaz,hogy sikerült elaludnom,miután Harry átment Rick szobájába,de egy óra múlva felkeltem és azóta egyszerűen nem tudok visszaaludni.Folyton Harryn jár az eszem....Még mindig felfoghatatlan számomra,hogy Harry Styles van a mellettem lévő szobában!Remélem azért egyszer sikerül megszoknom a közelségét.

Mivel már meguntam a plafon bámulását,úgy döntöttem,hogy lemegyek inni egy pohár tejet,hátha attól majd jobb lesz.Ahogy kinyitottam az ajtót és kiléptem a folyosóra,arra lettem figyelmes,hogy Rick szobájának ajtaja becsapódik.Megijedtem,hogy mi lehet a baj,ezért elhatároztam,hogy benézek.
-Hahó....Harry fent vagy??Te csaptad be az előbb az ajtót??-kérdeztem suttogva,ahogy beléptem.
-Phúú...csak te vagy az!-jelentette ki.
-Igen,én vagyok!Mert?Mi van??-kérdeztem.
-Jah...Öhmm...semmi csak le akartam menni,hogy igyak egy pohár vizet,amikor kijöttél a szobádból és..hát megijedtem.-mondta,majd felállt öcsém ágyáról.
-Értem.Akkor szerencséd van,mert én is inni mentem éppen,szóval lejöhetsz velem!Csak azért,hogy nehogy megijedj megint!-nevettem halkan.
-Hahahaa!Nagyon vicces.-mondta,de hallottam a hangján,hogy ő is mosolyog.

Halkan lesétáltunk a konyhába,ittunk,majd visszamentünk az emeletre.Már a szobám ajtaja előtt álltam,amikor észrevettem,hogy Ő is mögöttem van.
-Khm..-köszörültem meg a torkomat.-Mit szeretnél?-kérdeztem.
-Jah..gondoltam,hogy beszélgethetnénk.Te sem tudsz aludni és én sem,így legalább nem unatkozunk!-mondta és már be is tolt a szobába.
-Harry!Ha apa rájön,hogy itt vagy egyenként tépi ki azt a gyönyörű hajadat!Vagy még rosszabb!-nevettem,de azért aggódtam is.Tudom,hogy apa milyen és azt is,hogy mire képes az ő "kicsi" lányáért.
-Semmi baj!Csendben voltunk és kizárt,hogy észre vette volna,hogy kijöttem a szobából.Reggel majd visszamegyek és akkor fel sem fog tűnni neki.Ne aggódj annyit!-legyintett,majd befeküdt az ágyamba.Nem tartottam a legjobb ötletnek,de valamiért ellenkezni sem akartam.Előző éjszaka is jó volt mellette aludni..és akkor sem tett semmi olyat,amit nem kellett volna.Nagy nőcsábász hírében áll,pedig igazán türelmes és kedves.
-Oké,de akkor tényleg csendben!-kértem.-És miről akarsz beszélgetni??-ültem le mellé.
-Hmmm..lássuk csak!Mondjuk arról,hogy tényleg gyönyörűnek tartod a hajamat??-nézett rám mosolyogva.Azonnal rájöttem,hogy ezentúl nem szabad semmi meggondolatlan dolgot mondanom,mert azt azonnal félreérti.-Na??Mostmár nem mondod??-kérdezett,mikor nem szóltam semmit.
-Igen Harry..szeretem a hajadat,mert...mert szeretem és kész!-nyögtem ki végül.Még jó,hogy sötét volt,mert már most kezdtem vörösödni.
-Áhh...értem.Fogadni mernék,hogy minden vágyad,hogy beledúrj!-ült fel.Hirtelen majdnem rosszul lettem.Honnan a fenéből tud ő ilyeneket???!Tényleg szerettem volna megérinteni a haját,mert olyan csodálatos.Amióta csak rajongó lettem,kíváncsi vagyok arra,hogy milyen érzés lehet.-Na??-türelmetlenkedett.
-Szabad??-kérdeztem nevetve.
-Persze!Csak itt,csak most,csak neked.-mondta,majd megfogta a kezemet és a hajába tette.Gondolkodás nélkül,már-már reflexszerűen túrtam bele.Iszonyatosan hülyén éreztem magam...Ott ültünk az ágyamon,én meg Harry haját simogatom,miközben fülig ér a szám.Ilyen bolond is csak én lehetek!..:D -Na,milyen volt??-kérdezte,mikor kivettem a kezemet göndör fürtjei közül.
-Olyan...olyan..jó!Nem tudom...puha és selymes.Mindig is ilyennek képzeltem.-röhögtem saját magamon.
-Örülök,hogy tetszett...de most én jövök!-nagyon néztem,mert nem tudtam,hogy mire érti.-Csináljuk úgy,mintha ez egy játék lenne.Egyszer te mondasz valamit,ami tetszik rajtam...utána meg én mondok olyat,ami tetszik rajtad...És meg is lehet érinteni azt a területet.-magyarázta.
-Nem!!-vágtam rá.Éreztem,hogy ennek nem lesz jó vége!Megint előjött a perverz oldala...talán mégsem olyan "jókisfiú",mint ahogy gondoltam?!
-Na...megígérem,hogy jó lesz!-kérlelt.-Az előbb te voltál,tehát most én jövök!És csak azért,hogy lásd,milyen rendes vagyok nem érek olyan testrészedhez,amit nem szeretnél!Oké??-kédezett.
-Nem is tudom.....ez még min...-kezdtem bele,de közbevágott.
-Jó!Akkor csináljuk!!..Én is imádom a hajadat.Hosszú és csillog,amikor rásüt a nap.-jelentette ki mosolyogva.Nem is egyeztem bele a játékba,de nem törődött vele.Kérdően nézett rám,gondolom azért,hogy megfoghatja e a hajamat.Óvatosan bólintottam egyet....gondolom abból még nem lesz baj,ha hozzá ér a hajamhoz.Ennyit még megengedhetek!Vagy nem??Óvatosan kisimított egy tincset az arcomból,majd lassan odahajolt a nyakamnál elterülő hajtömeghez és beleszagolt.-Hmmm...barackos.Szeretem ezt az illatot.-jelentette ki mosolyogva,majd felegyedesedett.-Most te jössz!Gyerünk...mondj bármit.Mit szeretsz még bennem?-sürgetett.
-Én...a szemedet.-mondtam.Gondoltam olyat mondok,amit nem kell letapiznom.Már így is épp elég zavarban voltam.
-Igen? És miért??-kérdezett tovább.
-Mert...mert szép...zöld.Olyan,mint....egy végtelen tenger.-dadogtam és lehajtottam a fejemet.Tudtam,hogy sötét van és semmit sem lát,de nem mertem ránézni.
-Értem...Én szeretem az orrodat.Olyan kis tömpzsi és aranyos.-Odahajolt és nyomott rá egy puszit.A szívem majdnem kiugrott a helyéből.-Te jössz.-mondta.
-A mosolyod...a gödröcskék,amik előbukkannak minden rajongó szívét felmelegítik.-gondolkozás nélkül nyújtottam előre a kezem,hogy hozzá érjek az arcához.Azokat a híres gödröcskéket azonnal megéreztem,tehát mosolygott.A kezemet egy fél pillanat múlva el is kaptam.Nem értettem,hogy miért van rám ilyen hatással.Nem tudok ellenállni neki!!
-A lábaid...nem vagy magas,de mégis gyönyörűek és hosszúk.Selymes és kecses.-állapította meg,miután végig húzta ujjait a jobb lábamon.A hideg kirázott az érintésétől....Be kellett harapjam az alsó ajakamat,hogy el ne kiáltsam magam!
-Imádom a tetoválásaidat.-mondtam halkan egy kisebb csendet követően.
-És melyik a kedvenced??-kérdezte.A hangjában hallható volt valami furcsa...rekedt,de mégis lágy..olyan..tüzes!
-A madarak...nem is,inkább a pillangó.Vagy a hajó!-soroltam és mindegyiket megérintettem.Bőre meleg volt és selymes.
-Te kis telhetetlen!-nevetett.-Csak egyet lehetett volna mondanod!Most akkor én is hármat mondok.-jelentette ki.-Tetszik a kicsi kezed.-kulcsolta össze ujjainkat.-Szeretem az alakodat....pont jó mindened.-végig simított az oldalamon,majd megfogta a derekamat és egy hirtelen mozdulattal az ölébe húzott.Annyira meglepődtem,hogy a kezemmel véletlenül levertem az ébresztőórámat,ami egy nagy pukkanással ért földet.Nem törődtem vele,mert teljesen el voltam kábulva.-De,ami mégis a legjobban elnyerte a tetszésemet az a szád....hívogató!-hajolt még közelebb,ha az egyáltalán lehetséges,mert már így is csak egy fél cm volt közöttünk.A kezeimet a mellkasára nyomtam,hogy megállítsam,de hasztalan volt.Jó..mondjuk én sem próbáltam teljes erőmből eltolni magamtól...de na!-Meg akarlak csókolni.-mondta halkan.A levegő forró volt közöttünk,ő pedig már elég nehézkesen vette a levegőt.A szívem olyan gyorsan vert,hogy azt hittem,kiugrik a mellkasomból.Nem csodáltam volna,ha ott helyben kapok szívrohamot.!Az a pasi,aki után már évek óta csorog a nyálam,most azt mondja,hogy meg akar csókolni.Nem hinném el,ha nem a saját fülemmel hallottam volna.A fülemnél jobban,pedig csak Harry tettei bizonyították,hogy tényleg a valóságban vagyok és nem álmodok.Homlokát az enyémnek nyomta,majd megpuszilta az orromat.Lassan haladt egészen a számig...ott óvatosan érintette ajkait az enyémhez és egy édes puszilt lehet rá.
-Becky!Szívem,mi volt ez a nagy koppanás??-jött a hang az ajtóm mögül.Annyira megijedtem,hogy kiugrottam Harry karjaiból,az ajtóhoz szaladtam és nekitámaszkodtam a hátammal.-Fent vagy drágám??-szólongatott tovább apa.Levegőt sem mertem venni,nehogy rájöjjön valamire.

Szerencsére pár perc múlva feladta és visszament a szobájukba.Gondolom azt hitte,hogy alszok.Sietősen odamentem Harryhez,megfogtam a csuklóját és felhúztam az ágyról,majd az ajtó felé kezdtem tolni.
-Na!!Mi ez a nagy sietség?-kérdezte,miközben megfordult,hogy szemben legyen velem.
-Most menj vissza Rick szobájába és,ha lehet maradj csendben.-halkan,de mégis nagy lendülettel nyitottam ki az ajtót és löktem ki rajta a göndör hajú kaszanovát.
-De Becky....ez nem ér.Kérlek engedj be.-kérlelt a csukott ajtó mögül.
-Nem lehet!Menj aludni!-küldtem el és bezártam az ajtót.

04:35

Hiába múlt  már el fél öt,egyszerűen nem bírtam aludni.Mikor becsuktam a szememet,azonnal Harryt láttam magam mögött.A bőröm égett az érintései nyomán,a szám bizsergett csókja miatt.Nem voltam képes elhinni,hogy nem csak álmodtam...mert eddig az álmaimban fordult elő ilyen.Olyan mint egy illúzió,ami bármelyik pillanatban eltűnhet.Mégis olyan energiát adott,mintha feltöltöttek volna.Olyan hatással van rám,amit nem értek...ha a szemébe nézek kizárom a külvilágot és csak rá figyelek.Már az első pillanattól fogva...amikor a moziban táncoltunk azt hittem,hogy ennél már nem lehet jobb..de most rájöttem,hogy mégis.megcsókolt..vagyis szájon puszilt,de az már majdnem ugyanaz.Ha apa nem zavar meg minket,kitudja mik történtek volna!Ismerem már magam annyira,hogy tudom,nem bírtam volna ellenállni neki.Mintha elvarázsolna,mikor a közelében vagyok.

A pillangók nem tűnnek el a gyomromból,hiába telt már el azóta 2 óra.Folyamatosan arra gondolok,hogy milyen selymes volt a haja...hogy milyen izmos a felsőteste...hogy milyen kis huncut.Mert valljuk be,hogy nagyon is az!Kitalálta ezt az egész játékos dolgot,csak azért,hogy legyen indoka miért megcsókolni.Én meg még bele is mentem!Olyan naiv tudok lenni néha....holnapra úgysem lesz már jelentősége a ma éjszaka történteknek.Nem fogja érdekelni a dolog és elfelejti.Nem bánom..csak apa nehogy rájöjjön!!!


2014.Május.25. (Vasárnap)
08:02

Nem tudom,hogy miért,de boldogan és jókedvűen ébredtem fel.Alig aludtam 3 órát és mégis fittnek érzem magam.Minden rosszat elfelejtettem...már nem izgatott a betörős történet,mert tudtam,hogy Harry itt van és, ha kell megvéd bármitől.A közelében mindig biztonságban éreztem magam,de most valahogy még jobban.Vajon köze van ahhoz,ami az éjjel történt??Jajj...kit hülyítek!Persze,hogy köze van hozzá!Nagyon kíváncsi voltam,hogy Harry hogyan fog viselkedni velem,de azért féltem is...Mi lesz,ha már nem akar a barátom sem lenni azért,mert visszaküldtem aludni?!

A nagy gondolkodás közben rávettem magam,hogy kikeljek az ágyból és elindultam a konyha felé.Útközben megálltam Rick szobája előtt.Azon gondolkoztam,hogy vajon Harry alszik e még,vagy már felkelt.Végül úgy döntöttem,hogy megnézem a saját szememmel.Óvatosan benyitottam és megláttam Őt.Rick ágyában,hason fekve aludt,de a keze és a lába lelógott.Mivel tegnap anya nem húzta át a huzatot,így öcsém kocsis ágyneműjében kellett aludnia.Gondoltam egyet és visszamentem a szobámba a telefonomért,hogy letudjam fényképezni.Úgy nézett ki,mint egy nagy gyerek...azzal a különbséggel,hogy ő a világ leghelyesebb pasija.Zöld szemeit,most nem láthattam,mert behunyta őket,de hosszú szempillái megremegtek minden egyes lélegzetvételénél.Résnyire nyílt ajkain élesen szívta be a levegőt.Göndör haja pedig kócosan feküdt a párnán.Késztetést éreztem arra,hogy megint beletúrjak...de végül csak az arcát simítottam meg.Hiába voltam nagyon óvatos,azt is megérezte és mocorogni kezdett.Gyorsan felpattantam és a konyháig meg sem álltam.

Mivel anyáék még aludtak csináltam reggelit,hogy elüssem az időt.Mire készen lettem vele,mindenki felkelt és neki kezdtünk enni.Mikor összeakadt a tekintetünk Harryvel,ő mindig elmosolyodott,én meg lehajtottam a fejem.
-Becky!Szeretnék elmenni várost nézni!Elviszel??-kérdezte egy nemvárt pillanatban.
-Öhmm..nem is tudom.Mi lesz,ha meglátnak a fotósok?-kérdeztem vissza.
-Nem baj!Mostmár tudjuk,hogyan kezeljük őket.Kérlek!Felőlem jöhet Polly is,hogy nehogy azt higgyék,hogy randizunk.Na??
-Jajj Becky!Ne kérleld már magad!-parancsolt rám anya.Biztos megunta,hogy nem adok normális választ.
-Jó,legyen!-adtam be a derekam.-Megyek és felhívom Pollyt.-álltam fel.,de még azt pont láttam,ahogy Harry arcára egy önelégült vigyor ül ki.

2013. december 19., csütörtök

Hi Everyone!.:)

Tudom,hogy már nagyon régen nem hoztam részt,de most végre itt vagyok vele és ez a fő!.:) Számomra hihetetlen,hogy mennyien nézitek akkor is az oldalt,amikor nem posztolok semmi újat..már 4200 megtekintés felett járunk,12 rendszeres olvasóval!Hatalmas örömöt okoztok nekem!.:) Nem beszélek többet,mert már eleget várattalak benneteket. :) A következő részt 10 pipa és 5 komment után hozom.:) Mindenkinek jó olvasást és köszönöm a türelmeteket!.:) Remélem ezzel a résszel kárpótolhatom minden kedves olvasómat...;) <3

18.fejezet

Jó,hogy itt vagy...

 

2014.Május.24.(Szombat)
07:56

*Becky szemszöge*

Miután túlestem a kihallgatáson és a rendőrök is elmentek,áthívtam Pollyt.Szegényt egy kicsit sajnáltam,mert jól megijedt,csak úgy,mint anyáék.Apa azt mondta,hogy az első géppel haza jönnek,de még így is csak délután érnek ide.Ezért úgy voltam vele,hogy addig legalább itt lesz velem a legjobb barátnőm.Ő azonnal jött is és egy percre sem hagyott magamra.Főzött nekem egy jó meleg csipkebogyó teát és leültünk beszélgetni az ágyamra.Mindent jó részletesen elmeséltem neki,és beszámoltam arról,hogy Harryék milyen sokat  segítettek.Amikor a mesélés végére értem csengettek.Polly állt volna fel,hogy menjen ajtót nyitni a látogatómnak,de gyorsan visszanyomtam ülőhelyzetbe.
-Hagyd,majd én!Jó,tényleg nagyon megijedtem,de azért még egy ajtót én is kitudok nyitni!-mosolyogtam,majd lementem.

Ahogy kitártam az ajtót nagy meglepetésben részesültem.Nem más állt előttem,mint Harry,akinek
"Néha csak egy ölelésre van szükséged"
gondolkodás nélkül borultam a nyakába és olyan szorosan öleltem,ahogy csak tudtam.Egyikünk sem szólt egy szót sem,csak álltunk ott a küszöbön és ölelkeztünk.
-Hogy kerülsz te ide?-kérdeztem  mosolyogva,mikor elengedtük egymást.
-Úgy döntöttem,hogy ide jövök!Ha baj van,akkor úgyis nekem kell megmentselek...így legalább nem lesz nagy a telefon számla.-mosolygott.-Be is mehetek,vagy itt maradunk egész nap??
-Jah..bocsi!Gyere nyugodtan.-álltam arrébb,hogy be tudjon jönni.Szinte meg sem vártam,hogy letegye a bőröndjét,már megint magamhoz szorítottam.Egyszerűen nem hittem el,hogy tényleg itt van..és ráadásul miattam!Gondolom Ő is érezhette,hogy megnyugtat a közelsége,mert nem húzódott el,helyette ő is szorosan ölelt.

A nagy ölelkezés közepette meghallottam barátnőm lépéseit,de nem nagyon törődtem vele.
-Ki volt...az....Harry???!Mit csinálsz te itt?-kérdezte meglepődve,amikor meglátott minket.
-A lökött barátnődnek kell egy bébiszitter és úgy,döntöttem én leszek az.-magyarázta meg.-Azért jöttem,hogy vigyázzak rá!-jelentette ki.Na,de Pollynak sem kellett több!Felvette a cipőjét,odajött és búcsúzóul megölelt.
-Szia.Sok sikert,én szurkolok!-súgta a fülembe.-Szia Harry.Két szemed rá,mert ha nem,agyon leszel ütve!-"fenyegette" meg.A legviccesebb az egészben,hogy tényleg komolyan gondolta.

Miután Polly becsukta maga mögött az ajtót,Harry ledobta a cipőjét,behúzott a nappaliba és elterült a kanapén.Mint aki otthon van! :D Engem persze egy cseppet sem zavart a dolog,sőt...boldogan ültem le mellé.
-Tudod ki volt az?-kérdezte,miután felült.
-Igen.-mondtam halkan.-De nem fogom elmondani!-jelentettem ki.Óvatosan megfogta a kezem és a szemembe nézve folytatta.
-Dehogynem!Muszáj elmondanod,mert.....nos mert csak!Nekem tudnom kell ki zaklat.Légyszíves mondd el.-kérlelt boci szemekkel.
-Na jó...ezt hagyd abba!Ennek a nézésnek nem bírok ellenállni!-erre a kijelentésemre huncut mosoly terült szét arcán.Tudta,hogy megadtam magam.-Egy férfi volt...a rendőrség azt mondta,hogy egy lesifotós,akit kirúgtak az egyik híres újságtól,mert már túlságosan megszállottja lett a munkájának.-itt hagytam egy kisebb drámai szünetet,hogy megfigyeljem a reakcióit,majd folytattam.-Azt remélte,hogy visszaveszik,ha lencsevégre kap minket.Beakarta bizonyítani,hogy mi igenis egy párt alkotunk.De mivel egyszer sem látott minket együtt,úgy gondolta a házban keres valami bizonyítékot a kapcsolatunkra.Gondolom egy közös képet,vagy valami hasonlót...-fejeztem be.
-Jesszusom Becky!-temette arcát a tenyerébe.-Akkor ez az egész mind miattam van!Én esküszöm,soha nem akartam,hogy bántódásod essen.Minket is keményen ostromolnak a fotósok,de nem gondoltam volna,hogy ennyire messzire is mehetnek....Nagyon sajnálom!!
-Harry!Ne mondj már ilyeneket!-vettem el kezét az arcáról és most én kulcsoltam össze ujjainkat.-Ami történt az megtörtént és egyáltalán nem a te hibádból.Sőt,még csak nem is az enyémből.Mi nem tehetünk arról,hogy többet látnak bele a kapcsolatunkba,mint ami.Arról nem beszélve,hogy amikor a barátotok lettem tudtam,hogy mit vállalok vele.-nyugtattam meg,úgy tűnt sikeresen,mert elmosolyodott.

12:21

Harryvel nagyon sokáig beszélgettünk a dolgainkról.Mindenfélét elmesélt nekem,hogy elfelejtsem,ami az éjszaka történt.Hiába mutattam magamon,hogy jól vagyok,egyáltalán nem úgy volt...szükségem volt rá!Főleg azok után,amit értem tett.Már attól is megnyugszom,ha a hangját meghallom,nem hogy attól,ha mellettem ül és a hajamat simogatja.Minden erejével azon volt,hogy elterelje a gondolataimat.Még húslevest is csinált,ami nagyon finom volt.Meg is jegyeztem neki,hogy jó háziasszony válna belőle.Ő erre csak annyit mondott,hogy ha neki egyszer lesz felesége,mindig meg fogja lepni ilyenekkel.Milyen ki romantikus..*.* :P

*Harry szemszöge*

Miután megfőztem Beckynek a levest,még mindig nagyon nyúzott volt,hiába lakott jól.Szegény álltó helyében eltudott volna aludni!
-Most pedig irány az ágy!-parancsoltam rá,miután végzett az evéssel.
-Nem akarok!-tiltakozott.
-Dehogynem!Gyerünk fel,mert ha nem mész magadtól,felviszlek én.-jelentettem ki.
-Jól van na!Igenis apuci!-gúnyolódott.Lassan feltápászkodott és elindult a lépcső felé,de szinte vonszolta magát a fáradtság miatt.Gondoltam egyet és felkaptam.-Na!!!Nem arról volt szó,hogy csak akkor viszel,ha nem megyek egyedül??-kérdezte mosolyogva.
-De igen...de rossz volt látni,ahogy küszködsz.-nevettem.-Én meg itt vagyok erős,fiatal,okos és ügyes.Nem nagy kihívás fel vinnem egy lányt a lépcsőn.-tettem hozzá.
-Aha...erős,fiatal,okos és ügyes?? A beképzeltet kifelejtetted a felsorolásból.-nevetett ő is.
-Vigyázz,mit mondasz,mert a végén egészen véletlenül leejtelek.-itt úgy csináltam,mint aki tényleg leejti,aminek hatására szorosabban fogta a nyakamat.
-Hülye!-vádolt meg,miközben hozzám bújt.-Megijedtem!
-Az volt a cél.-vigyorogtam.

A szobájába érve óvatosan letettem az ágyra,majd betakartam egy vékony takaróval és elhúztam az összes sötétítőt.Már éppen indultam volna kifelé,amikor utánam szólt.
-Harry!....ne hagyj itt.-kérlelt.
-Jó,akkor én ide....-indultam meg a fotel felé-....leülök és....-kezdtem bele,de már nem hagyta,hogy befejezzem.
-Nem!-vágta rá.-Gyere ide te is.-folytatta félénkebb hangon.
-Oké..-nevettem és bemásztam mellé.Átkaroltam és megpusziltam a homlokát.-Aludj csak...mellettem biztonságban vagy...nem engedem,hogy bárki bántson!-nyugtattam meg.
-Jó,hogy itt vagy....-mondta halkan.

Elég hamar elaludt,de engem nem engedett el.Olyan volt,mintha attól félne,hogy felállok és itt hagyom egyedül...de nem terveztem ilyesmit.Jó érzés volt tudni,hogy biztonságot nyújthatok neki...érdekes,hogy más lányok minden eszközzel próbálnak az ágyukba csalni,akár egy éjszakára is,de soha nem érik el céljukat.Most jött Becky,aki egy szót sem szólt és mégis mellettem fekszik.Anélkül,hogy OLYAN dolgokra gondolnék..szimplán csak jó volt tudni,hogy mellettem van!

Míg vártam arra,hogy bealudjon volt időm a szobájában is szétnézni.A falakon One Direction poszterek tömkelege díszelgett és az összes fotót kitette,amiket velünk készített.Az ágy melletti szekrényen pedig az én poszterem kapott helyet.Tele tette színes cédulákkal,amire a nevem írta fel,mindenhogy ahogy csak lehet: "Harold,Harry,Haz,Hazza,Edward,Styles".És...hogy mindez kerek legyen,felspékelte egy csomó szívecskével.Ha másnál láttam volna ilyet,biztos vagyok benne,hogy ijesztőnek találtam volna...de mivel Beckyről van szó,így kifejezetten aranyos.Abban a pillanatban véglegesen lenyugtáztam magamba,hogy én vagyok a kedvence a bandából és igenis tetszem neki! :P

15:04

*Susanna(Becky anyukája)szemszöge*

Természetesen nagyon megijedtünk a férjemmel,amikor megtudtuk,hogy mi történt.Mégiscsak az egyszem lányunkról van szó!Úgy siettünk haza,ahogy csak tudtunk,de amikor megérkeztünk síri csend fogadott bennünket.Gondoltam,hogy biztos alszik,ezért nem is mentem fel rögtön,előbb lepakoltam.De Rick persze azonnal a nővéréhez vette az irányt.Hallottam,ahogy feltrappolt a lépcsőn,kinyitotta Becky ajtaját,de szinte azonnal szaladt is vissza.
-Anya!Harry Styles fekszik a nővérem ágyában!-jelentette ki.
-Hogy mi???-indultam fel lányom szobájába.Az ajtón belépve már csak annyit láttam,hogy valaki kimászik az ágyból és gondosan betakarja Beckyt.Ahogy kilépett,becsukta maga mögött az ajtót és felém fordult.

*Harry szemszöge*

Arra keltem,hogy valaki benyitott a szobába,majd azonnal ki is ment azzal a kijelentéssel,hogy "Anya!Harry Styles fekszik a nővérem ágyában."A "nővérem" szóból sikerült rájönnöm,hogy bizonyára az öccse lehet az....de ha Rick itthon van,akkor a szülei is!Gondoltam,gyorsan kimászok,mielőtt a drága apucikája nem rángat ki mellőle.Elég érdekes szituációba kerültem volna!

A szobából kilépve egy középkorú,fekete hajú,vékony testalkatú nővel találtam szemben magam.
-Jó napot!Ön bizonyára Becky anyukája lehet!Én Harry Styles vagyok.-mutatkoztam be illedelmesen.Igyekeztem jó benyomást kelteni rá..nem is tudom,hogy miért.
-Szia..igen az anyukája vagyok,Susanna Morris.Örülök,hogy végre találkozhatunk.Nagy rajongótok vagyok ám én is.-tette hozzá mosolyogva és megölelt.Szimpatikusnak tűnt,így első látásra...nem hívta a férjét,hogy azonnal dobjon ki. :D -De mit keresel itt?-kérdezett rá.
-Amikor betörtek,Becky elrejtőzött a fürdőben és nagyon félt...végül engem hívott és én segítettem neki.Én értesítettem a rendőrséget is.Csak nem bírtam otthon ülni és semmit sem tenni,mert féltettem....így ide jöttem.Három órája feküdt le és megkért,hogy maradjak ott vele.De esküszöm,hogy nem történt semmi....-kezdtem el magyarázkodni.És így utólag belegondolva a semmiért...kivételesen tényleg nem volt miért mentegetőznöm.
-Tudom Harry!Ne aggódj e miatt!Hálás vagyok azért,hogy te itt voltál neki,míg mi nem tudtunk.Köszönöm!-mosolygott Susanna.

16:45

Míg Becky aludt,volt szerencsém megismerkedni a család többi tagjával.Az öccse,Rick,nagyon rendes kis srác.Szerintem jól elleszünk,ha úgy adódik.Az apukája,James,nem volt olyan borzalmas,mint gondoltam...egészen addig,amíg kérdezgetni nem kezdett.
-Tudod mit fiam???-kezdett bele,de én már itt éreztem,hogy nem ez lesz életem legkellemesebb beszélgetése.-Beszéljünk nyíltan!Mit érzel a lányom iránt?-kérdezte egy cseppnyi kertelés nélkül.
-Hát én.....Igazából nagyon...hogy is akartam?.....Jah igen!..Becky meg én....nos még nem tudom!Az biztos,hogy szeretem..meg féltem...meg minden....de még nem tudom.-dadogtam.Ez de béna volt!Gratulálok Harry,össze-vissza makogtál!Úgy csináltam,mintha most beszélnék egy apával először.Pedig nem!Számtalanszor kerültem már ilyen helyzetbe,mivel sok barátnőm volt az évek során.És még soha nem bénáztam ennyit!...Pedig Becky nem is a barátnőm!Miért izgulom túl??!!! o.O

18:02

*Becky szemszöge*

Mikor felkeltem Harry már nem volt mellettem,hiába tapogattam a párnák között.Feltápászkodtam,kimentem a folyosóra és benéztem Rick szobájába.
-Szia öcsi!-köszöntem neki még fél álomban.Odaszaladt hozzám,megölelt,majd ment vissza tévét nézni.Én meg mentem az orrom után,hiszen isteni illatok áradtak a konyha felől.
-Szia anya!Mit főzöl?-léptem be a konyhaajtón.
-Szia kincsem!Rakott tészta!-válaszolt.-Hogy vagy?
-Mostmár jól!Mikor jöttetek??-váltottam témát.
-Olyan 3 órája...-válaszolt.
-És hol van..-kezdtem bele,de anya már válaszolt is.
-Harryt apád faggatja.
-Hogy mi???-ijedtem meg.
-Menj te is,mielőtt olyat szed ki belőle,amit nem is tud!-nevetett.Igen..apának megvan az a képessége,hogy addig kérdezget,amíg össze nem zavar és olyat vallasz be,ami igazából nem is igaz vagy meg sem történt.Ezért is siettem annyira megszakítani azt a beszélgetést.A nappali ajtaját szinte betörtem,amitől mind a ketten megijedtek.Harry hálás tekintettel nézett rám,szinte könyörgött,hogy vigyem ki onnan.Olyan volt,mint akit megkínoztak,mert az arca piros volt és gyorsan vette a levegőt.
-Apa!Ezt most feltétlenül muszáj volt igaz?!!-vádoltam meg kicsit mérgesen.
-Mit??Csak beszélgettünk egy kicsit.Ugye??-nézett Harryre,aki azonnal heves bólogatásba kezdett.Megragadtam a csuklóját és kihúztam a konyhába.Azt hiszem,most én mentettem meg őt! :D

19:23

Vacsora után felmentünk a szobámba,hogy beszélgessünk.
-Jól vagy?-kérdezte,amikor bedőlt mellém az ágyba.
-Igen,hiszen mostmár nem vagyok egyedül.-mosolyogtam.-És te?Mivel fárasztott apa?-kérdeztem rá.
-Semmivel!-kezdett el nevetni.-Csak beszélgettünk!
-Na!!Ne már!!Mondd el,mert nem hiszem,hogy csak beszélgettetek.Vagy kérdezzem talán őt?-húztam fel a szemöldököm.
-Ne!Azt inkább ne!Elmondom én.Az apád megfenyegetett,hogy kiherél,ha megbántalak.Pedig előtte tájékoztattam,hogy csak és kizárólag barátok vagyunk.Nem értem a logikáját!-nevetett tovább.
-Úristen!nem hiszem el,hogy ezt csinálta.Miért kell mindig leégetnie a folytonos féltésével?!Mondjuk..mindig is az a régi felfogású ember volt.Sajnálom,hogy ezt meg kellett élned!-magyaráztam.A pillanat elég kínosra sikerült!
-Semmi baj!Túl éltem!És nem aggódok a golyóim miatt sem,mert nem terveztelek megbántani.Szóval no para!-viccelődött.

21:39

 Mire végeztünk a SKYPE-olással jól eltelt az idő.Zayn,Liam,Niall és Louis annyi mindent kérdeztek és mondtak,hogy követni is alig tudtam.De azt leszűrtem,hogy ők is örülnének neki,ha itt lehetnének velem.Nagyon jól esik,hogy ennyire törődnek velem!

Harry már befészkelte magát a földön elhelyezett matracra,amikor apa bejött.Nem engedte,hogy velem aludjon,így Rick szobájába költözött át.Mielőtt kiment volna,adott egy jó éjt ölelést.
-Megtaláltam a módját annak,hogy ne bántsanak többet a paparazzik!-súgta a fülembe,mivel apa még mindig ott állt az ajtóban és arra várt,hogy Harry kimenjen végre.Azt már nem mondta el,hogy mi az,így a kíváncsiság miatt alig bírtam elaludni...de végül mély álomba szenderültem.

2013. december 16., hétfő

Halihó Manócskák!
Bocsi, hogy nem tettem ki új részt, de sajnos tönkrement a gépem, :(( ezért most egy darabig nem tudok részeket kitenni. Kárpótlásul ezt nektek ajánlom: *.* :D

Ui.: megpróbálok minél hamarabb jelentkezni :)
További szép napot! :DD

2013. december 11., szerda

Hejhóóóó!.:)

Képzeljétek el,ma majdnem nem hoztam részt,mert rengeteg dolgom volt és későn értem haza..plusz még tanulnom is kellett..és ha ez nem lenne elég,nagyon meg vagyok fázva. :S Ahogy mondani szokás,taknyom nyálam egyben van..XD na de elég az önsajnálatomból,mert megoldottam és itt a rész! :P

A szavazást lezártam!!!!! Végül a döntésetek az lett,hogy minden résznek legyen címe..és úgy is lesz.Folyamatosan fejlesztem a blogot,így lehet hogy szükségem lesz még a segítségetekre!.;) <3

Most ennyit akartam,jók legyetek,jó olvasást!.:) A következő részt 7 pipa és 4 komment után hozom!.:)

17.fejezet

Boldogságból félelem...


2014.Május.14. (Szerda) /Pár héttel később!/
14:36

 *Becky szemszöge*

A bűvös kémia órák....Elárulok egy titkot!!Én nagyon szeretem a kémia órákat!De nem ám az anyag miatt,vagy hasonlók,hanem az egyik osztálytársam miatt,ugyanis mindig jókat nevetünk rajta.És a tanár sem az a típus,aki ránk szól,helyette inkább velünk együtt nevet.Ma a szénatomok közötti kötéseket ismételtük át,amikor az a bizonyos osztálytárs a "Há' hova bonyolítsa még???" kérdéssel jelezte,hogy neki már túl nehéz az adott feladat és nem ért belőle semmit.Ezen persze mindenki nevetni kezdett,de úgy,hogy folyt a könnyünk.Szerintem nem fogtok meglepődni,ha azt mondom,hogy nekem ilyenkor mindig eszembe jutnak a fiúk....de nem szomorodok el,hiszen nincs rá semmi okom.Igaz,hogy Harry szülinapja óta nem találkoztunk velük,de tartjuk a kapcsolatot,tehát nem panaszkodhatok.

Miután kicsengettek,Pollyval a mi házunkhoz vettük az irányt,hogy kikérdezzük egymástól az irodalom tételeket.Azt hiszem elég jól ment mind a kettőnknek,sőt...biztos vagyok benne!!De barátnőm már most nagyon izgult.Mi lesz vele,ha élesben megy??!Amúgy ő mindig is ilyen volt..képes halálra aggódni magát egy felelés miatt is,ezért féltem annyira.De itt van neki a legjobb barátnője,hogy támogassa a nehéz időkben! :D Engem már nem érdekel hányszor kell lelket öntsek bele,mert úgyis leérettségizünk,ha törik,ha szakad!! :P

2014.Május 23. (Péntek) /10 nappal később!/
15:51

-Polly!Túl vagyunk rajta!El sem hiszem!-kiabálva és ugrándozva öleltem meg barátnőmet,mikor kiléptünk a vizsgateremből.Végre kifújhattam a levegőt,amit már év eleje óta tartogatok,mivel ma volt az utolsó nap az érettségizős időszakból.Szerintem nem lesz rossz,mert mindenre tudtam választ adni...de a lényeg,hogy megkönnyebbültem!
-Igen..de én úgy félek,hogy meghúznak!-aggodalmaskodott Polly.
-Ne kezd megint!Átmentünk és kész!-jelentettem ki.-Ma pedig megyünk és megünnepeljük!-dobtam fel az ötletet.Köztudott tény,hogy Polly nem az a bulizós típus,de nagy nehezen csak sikerült rávennem,hogy menjünk el ma este.Mégiscsak egyszer érettségizik le az ember!!....ha minden jól megy.xD

19:32

Míg a fiúkkal beszéltünk SKYPE-on én elkezdtem készülődni.Megcsináltam a hajam,kifestettem a körmömet,sminkeltem és felöltöztem.Mindent elmeséltem nekik a vizsgákkal kapcsolatban,ők pedig biztosra vették,hogy átmegyünk,így gratuláltak a sikeres érettségihez.Miután ezer fajta jelzővel dicsértek meg,hogy milyen csinos vagyok és nagy nehezen elköszöntünk,elindultam Pollyékhoz.

Az utca csendes volt és kihalt...Az egyik saroknál megálltam,mert úgy éreztem,hogy valaki követ..de nem volt ott senki,így mentem tovább.Mikor odaértem barátnőmhöz az volt az első,hogy elmeséltem neki,a rossz megérzésemet,ami útközben tört rám,de ő lerendezte annyival,hogy paranoiás vagyok.Rá hagytam,hogy igaza van és eltereltem a gondolataimat,mivel nemsokára felhőtlenül kell bulizzak.

Mire odaértünk az összes osztálytársam ott volt,így együtt vészeltük át a húzós estét.:D Mindenki táncolt,énekelt és ivott.Polly és én nem nagyon alkoholizáltunk,mert pia nélkül is ugyan olyan jól tudjuk érezni magunkat,mint piával.

03:01

Hajnali háromkor döntöttük el,hogy hazamegyünk,mert elegünk volt a sok talajrészeg tahóból.Egy darabig kérleltem Pollyt,hogy aludjon nálunk,de most nem akart,így elköszöntünk egymástól és egyedül indultunk haza.Az úton végig azon gondolkoztam,hogy ki követhetett este,mire megint furcsa érzésem támadt....Van valaki mögöttem!!Nem mertem hátranézni,mert féltem,hogy beigazolódik a sejtésem.Tudom..elég hülye logikám van!Egyre gyorsabban haladtam a járdán,s mire az utcánkba értem már szó szerint futottam.Az ajtónk előtt lefékeztem és elkezdtem keresni a kulcsomat.A félelem miatt rendesen felment az adrenalin szintem,így még nehezebben ment a kulcsom előkutatása.Mikor sikerült előhalásznom,gyorsan kinyitottam az ajtót és bementem.Ahogy bent volt mind két lábam,azonnal becsaptam magam mögött a fa szerkezetet és ráfordítottam a zárat.Felsiettem az emeletre és benyitottam anyáék szobájába...de rá kellett jönnöm,hogy egyedül vagyok.Rövid gondolkozás után eszembe jutott,hogy ők most éppen anya húgánál vannak babalátogatóban..egy másik városban...kilóméterekre tőlem.Kétségbe estem és nem tudtam mihez kezdjek.Eszembe jutott egy film,amiben ugyanez történik...de annak a végén a csaj meghal!..Oké,talán nem kellene ilyeneken agyalnom,amikor így is félek!Gyorsan lementem és leellenőriztem,hogy minden ablak és ajtó be van-e zárva,valamint minden függönyt behúztam.A konyhafiókból elvettem egy nagyobb kést és egy zseblámpát,majd visszamentem az emeletre,hogy ott is megtegyem az óvintézkedéseket.Mivel viszonylag biztonságosnak éreztem a terepet,úgy döntöttem lefekszek..de a kést,a zseblámpát és a mobilomat hűségesem szorongattam.Mikor valamennyire megnyugodtam majdnem elaludtam..de egy nagy csattanást hallottam a nappali felől.A szemeim kipattantak és ijedten ugrottam ki az ágyból.Valaki van a földszinten!!!!Jézusom!!!-suttogtam halkan.Villámsebességgel szaladtam a szobám ajtajához,bezártam és elétoltam az íróasztalomat.A három tárggyal együtt bementem a fürdőszobába és bezárkóztam.Olyan félelem tört rám,mint még soha!Szüntelenül remegtem és abszolút nem tudtam,hogy mit tegyek.A könnyeim utat törtek maguknak és patakokban folytak le arcomon.Végső kétségbeesésemben ráeszméltem,hogy a kezemben tartom a telefonomat,így az első embert,aki a listámban volt felhívtam.

04:32

*Harry szemszöge*

-Csörög a telefonom!Ki az a barom,aki hajnali fél ötkor felhív??!!-mérgelődtem és a fejemre raktam a kispárnámat.De az csak csörgött..csörgött..és csörgött.Hirtelen bevillant,hogy ez a zene csak akkor szól,ha Becky hív,mivel beállítottam a csengőhangjának!De mi lehet ilyen későn??Gyorsan felvettem,hogy megtudjam..
-Haló??-nem szólt bele,de úgy hallottam,mintha sírna,amitől rendesen megijedtem.-Becky,te vagy az?Mi a baj??-még mindig semmi.-Nyugi Beck!Itt vagyok..kérlek ne sírj!Mi a baj?Hallasz??-hiába kérdeztem vagy mondtam akármit,egy szót sem szólt,helyette csak sírt.Végső kétségbeesésemben átszaladtam Liamhez,mert ő az,aki mindig tudja,mit kell tenni.-Ne tedd le a telefont!!-kötöttem Becky lelkére.

*Liam szemszöge*

Arra riadtam fel,hogy valaki beront a szobámba,felcsapja a villanyt és elkezd rázogatni,hogy azonnal keljek fel.Azt hittem,hogy megint rájött Louisra az öt perc,így nem törődöm módon átfordultam a másik oldalamra.
-Liam!Az isten szerelmére,kelj már fel!!!!-üvöltött rám Harry(?!). Meglepődve ültem fel és mielőtt folytattam volna a beszédet,észre vettem,hogy telefonál.
-Ki az?Baj van?-kérdeztem ijedten.
-Igen..Becky az,de nem szól bele,csak sír!Már mindenhogy próbáltam megnyugtatni,de semmi!Segíts!!-hadarta el mondandóját.A kétségbeesés tisztán hallható volt a hangján közös barátunk miatt.
-Énekelj neki!-ugrott be az ötlet.-Hátha attól megnyugszik egy kicsit és eltudja mondani,mi történt.-javasoltam.
-De mit?-kérdezte.
-Jajj..nem igaz,hogy nem jut eszedbe semmi..énekes vagy az istenért!!-borultam ki,hiszem már én is nagyon aggódtam.-Valami lassút...mondjuk a Don't let me go-t.Mondd neki,hogy figyeljen rád és utána kezdd el.
-Oké.-mondta.-Becky,légyszives egy kicsit figyelj ide rám!-ezután a mondat után elkezdett énekelni.

Már a dal felénél járhatott,amikor újra beleszólt.-Hál' istennek!Azt hittem soha nem hallom a hangodat!Várj egy kicsit,kihangosítalak..Oké,most pedig mondd el mi a baj!-utasította.
-Van valaki a házban!-mondta Becky,mire megint előtört belőle a sírás.-Tök egyedül vagyok itthon és nem tudom mit tegyek!Bezárkóztam a fürdőmbe,de már nem sokáig bírom itt.A hangok egyre közelednek,szerintem rá fog jönni,hogy itt vagyok.Nagyon félek...Segítsetek!Kérlek....-majd elhallgatott.Hary olyan ijedt arcot vágott,mint még soha és azonnal felelt a lánynak,aki a vonal másik végén megállás nélkül sírt.
-Persze,hogy segítünk...Ne menj ki a fürdőből és maradj nagyon csendben!Mi a címetek?-kérdezte,míg leszaladt a nappaliba.-Oké,egy kicsit átadom Liamnek a telefont.-nyomta a kezembe a készüléket.
-Becky...nyugodj meg kérlek.Igaz,hogy nem vagyunk ott,de nem hagyjuk,hogy bajod essen!-próbáltam megnyugtatni.Harry közben hívta a rendőrséget és elmagyarázta,mi történt és hogy ki is ő!A rendőrök persze nagyon készségesek lettek,miután kiderült,hogy a One Direction egyik tagja.Letette a másik telefont,kikapta a kezemből sajátját és azonnal beszélni kezdett.
-Kiküldtem a rendőröket,nemsokára ott lesznek,csak pár percet bírj még ki!Nyugi,mostmár nem lesz semmi baj...csak ne sírj..-kérlelte.
-Énekelnél tovább?-kérdezte Becky.Harry elmosolyodott és belekezdett a Little Things-be.Eközben Niall,Zayn és Louis is lejöttek,mert nem tudták,mi ez a nagy hangzavar és hogy Harry miért énekel hajnalok hajnalán.Elmagyaráztam,mi történt és kezdetét vette az idegölő várakozás...

*Becky szemszöge*

Soha nem gondoltam volna,hogy valakinek a hangjától képes leszek ennyire megnyugodni...Becsuktam a szemem és csak Harryre koncentráltam."I know you've never loved the sound of your voice on tape,You never want to know how much you weigh,You still have to squeeze into your jeans.."  Mély,dörmögős,mégis lágy hangja mindent elfelejtetett velem..azt,hogy hol vagyok és mit történik...

Hirtelen hangos szirénázás töltötte be a házat.Hallottam,ahogy azt kiabálják,hogy "Itt a rendőrség!Maradjon ott,ahol van és tegye a kezét a tarkójára!!"Az egyik pillanatban egy hatalmas csapódás és valaki bejött a szobámba.
-Kisasszony!Merre van?A rendőség embere vagyok,kérem szólaljon meg!-kiabált.Remélve,hogy nem hazudik,fülemen a telefonnal,lassan felálltam és kinyitottam a fürdőajtót.Harry megállás nélkül beszélt hozzám,hogy tartsa bennem a lelket.
-Jónapot!A nevem Andrew és rendőr vagyok.-a nagy darab,kopasz,egyenruhás férfi,olyan hirtelen kapta a kezemből a telefont,hogy időm nem volt rákiabálni,hogy ne vegye el.-Gondolom ön adta az információt..Nagyon szépen köszönjük!..Nem,nem..mostmár biztonságban lesz!Kezeskedem érte!....Rendben van,viszlát!-Gyorsan megbeszélt valamit Harryvel,majd letette a telefont.

*Harry szemszöge*

-Végre biztonságban van!-fellélegezve rogytam le a kanapéra.A fiúk,még mindig nem tudták hova tenni a dolgot,ahogy én sem.Hihetetlen,hogy ez mind vele történt,én meg segítettem neki.De miért engem hívott??Nem mehetek csak úgy át,hogy megmentsem az életét....Bárcsak ott lettem volna mellette..

*Niall szemszöge*

Harry megkönnyebbülve ült le közénk,miután letette a telefont.Még mindig sokkos állapotban voltunk a történtek miatt,így csak némán ültünk és néztünk ki a fejünkből.Egy idő után Zayn,Louis és Liam felszaladtak a szobájukba,hogy felhívják barátnőiket,jól vannak-e.Biztosra veszem,hogy Eleanor,Perrie és Dani aludtak még..sőt,őket is jól megijesztették a srácok.

Harry hirtelen felpattant,én meg nem akartam egyedül lent maradni,így mentem utána.Bement a szobájába,előkapta a bőröndjét és elkezdte behajigálni néhány ruháját.
-Mégis mit csinálsz?-kérdeztem meghökkenve.
-Pakolok.-adta az egyszerű választ,majd folytatta.-Nem gondoljátok,hogy itt maradok és karba tett kézzel várom,hogy mi történik vele!Mi van,ha sokkot kapott az események miatt??Valamit tennem kell!!Háromnegyed óra múlva indul az első gép Párizsba...az út másfél óra,így legkésőbb nyolckor már ott lehetek nála.Ezen a héten amúgy sincs semmi dolgunk!Ha mégis becsúszik egy-két fellépés,vagy interjú,egyszerűen mondjátok meg,hogy beteg vagyok!Oké??-hadarta el.
-Biztos haza mennek a szülei is,ha megtudják,mi történt.
-Nem érdekel!!Ha a pápa látogatná meg,akkor is mennék!-jelentette ki,miközben becipzározta bőröndjét.

05:42

Egy fél óra alatt elkészült és hívta Pault,hogy jöjjön érte.Szegényt felkeltette,de egy szó nélkül elindult és tíz perc alatt meg is érkezett.
-Sziasztok,majd hívlak benneteket.-mondta Harry és kilépett az ajtón.
-Oké...sok sikert és vigyázz rá!-kiabált utána Louis.Mi is akartunk menni,de olyan gyorsan történt minden,hogy időnk nem volt átgondolni..már mindegy!Legalább Hazz elmegy és ott lesz vele,amíg csak kell...

2013. december 7., szombat

Hi Guys! :P

Már megint itt vagyok!.:P Az előző részhez megkaptam a kért kommentjeimet és mindennél jobban örültem nekik.Lehet butaságnak tartjátok,hogy mindig hálálkodok és egy egész regényt írok a részek elé,de ez nekem nagyon sokat jelent.Az hogy van 11 rendszeres olvasóm,akik részről-részre követik az eseményeket boldogsággal tölt el,szóval köszönöm!!.:) <3

Egy újabb dologgal gazdagodott a blog.Innentől kezdve,a részek alatt már nem csak kommentelni,hanem pipálni is tudtok,hiszen készítettem hozzá TETSZIK és NEM TETSZIK gombokat.Tudom,hogy nem mindenki tud kommentelni,ezért mostmár pipálni is lehet!.:) A következő részt 3 komment és 5 pipa után hozom!!!Jó olvasást drága olvasóim!.:)

16.fejezet

2014.Február.2. (Vasárnap)
00:23

*Harry szemszöge*

Vacsora után,úgy döntöttünk,hogy filmezünk....megint!Szerintem a mai nap sikerült megdöntenem a filmnézési rekordomat,ugyanis ez már a 6. volt.Mindenki leült a nappaliban:Liam,Eleanor és Louis a nagy kanapén,Niall és Zayn egy-egy fotelban,én pedig Pollyval és Beckyvel lecsücsültem a földön elhelyezett párnakupacra.Polly időközben felköltözött a kanapéra és Liam vállán elaludt.A többiek sem voltak valami éberek...sőt, elég hangosan szuszogtak.Tehát csak Becky maradt fent velem,de már rajta is láttam,hogy majd elalszik.
-Gyere!Menjünk fel aludni!-nyújtottam felé a kezem,de nem fogadta el.
-Nem...-ásított.-...Jó lesz ez itt is.Legalább a közeletekben lehetek,mert holnap megyünk haza.Te felmész??-kérdezte kicsit szomorúan.
-Miért?Menjek?-kérdeztem vissza mosolyogva.
-Neee..maradj itt te is!-csukott szemmel paskolta meg maga mellett az üres helyet,ahonnan pár másodperce álltam fel.Kikapcsoltam a tévét és lefeküdtem mellé a földre.Magunkra húztam egy vékony takarót és becsuktam a szemem.Nem bírtam sokáig csukva tartani....valamiféle késztetés éreztem arra,hogy figyeljem.Annyira aranyos volt és olyan ártatlanul feküdt mellettem.És jobban belegondolva én még ilyet nem is tapasztaltam.A lányok általában rajtam,vagy alattam fekszenek..és egy cseppet sem ártatlanok.Furcsa érzés volt nem arra gondolni,hogy miket tudnánk művelni...khm..ÚGY értve!De csak nézni ahogy csendesen veszi a levegőt és a szempillái megrebbennek minden mozdulatánál,most mindennél jobban esett.Olyan békés és nyugodt volt...látszott rajta,hogy biztonságban érzi magát......mellettem!
-Harry?Fent vagy még?-szólalt meg suttogva,de én majdnem szívrohamot kaptam,mert azt hittem már régen alszik.
-Nem,már alszom!-viccelődtem félálomban.-Mi a baj?
-Baj az nincs....-kicsit elhallgatott.-Boldog szülinapot!-mondta,majd lassan odahajolt az arcomhoz és megpuszilt.-Jó éjszakát.-feküdt le újra,ezúttal nekem háttal.
-Köszönöm....nagyon boldog volt.-tettem hozzá halkan.A második mondatot inkább magamnak mondtam,mintsem neki.Az édes puszija után,mélyen a gondolataimba merülve aludtam el ...

08:16

*Polly szemszöge*

Álmosan nyitottam ki a szemem arra,hogy valaki nagyon hangosan horkol.Tapogatni kezdtem magam mellett.Amikor megfogtam valakit,aki nem Becky,kicsit meglepődtem.Résnyire nyitottam a szemem,hogy megnézzem,ki mellett fekszem.Nyugtáztam magamban,hogy nincs semmi gond,mert "CSAK" Liam Payne vállán aludtam el,a One Direction kanapéján.Ez nem baj,de még mindig boldogsággal tölt el,amikor rájövök,hogy a barátaimnak tudhatom őket.Ezalatt a kevés idő alatt is sikerült olyan benyomást tenniük rám,aminek köszönhetően elfelejtettem,hogy ők valójában világsztárok.Olyanok,mint a normál 20 évesek,csak többen ismerik őket.Teljesen normálisak...mondjuk egy átlag emberben nincs ennyi humorérzék,mint bennük..de ezt is csak pozitívumként tudom felfogni.Mellettük nem lehet soha,senki szomorú! :D

Visszatérve a horkolásra.....Azt hittem,hogy valamelyik fiú az,ami érhető lett volna,hiszen ők öten voltak,mi meg csak hárman..meg a fiúk amúgy is horkolósabbak,mint a lányok.Hát tévedtem,mert Becky volt az!!! :D Ő nagyon ritkán üti ki magát annyira,hogy horkoljon,de ha sikerül neki,akkor eget rengetően csinálja.Rendes barátnőhöz méltóan nem hagyhattam,hogy leégesse magát a fiúk előtt,így megböktem a vállát,aminek hatására barátnőm megfogta Harry pólóját...gondolom a takarót kereste.Úgy elkezdtem nevetni,hogy a többiek is felkeltek miatta.És mivel Becky még mindig Harry pólóját húzgálta,rájuk is rátört a nevethetnék.A göndörke ijedten nyitotta ki a szemét,mikor a lány rántott rajta egyet.Az első meglepődést követően belőle is kitört a nevetés.
-Most mit csinál??.o.O -nézett rám kérdően.
-P-próbál...v-veled betakarózni!!-a nevetéstől alig bírtam egy értelmes mondatot kinyögni.Harry csak megrázta a fejét,majd betakarta barátnőmet a pléddel,amit valószínűleg az éjszaka rugdosott le magáról.Becky azonnal elengedte a pólót és megfordult.
-Hát ez vicces volt...-röhögött még mindig Zayn.
-De a horkolást legalább abbahagyta!-tettem hozzá már szinte sírva.
-Akkor ő volt az???Azt hittem Harry csinálta azt a nagy zajt!-jegyezte meg Eleanor és lepacsizott Louissal.Gondolom ezzel fejezték ki egyetértésüket..Becky egy hatalmas ásítás után felült a földön.Mondjuk nem is csoda,hogy felébredt!Ekkora röhögésre még csipkerózsika is felkelne! :D
-Na?Mi ez a kitörő jókedv korán reggel?-kérdezte,míg nyújtózkodott egyet.-Harry,te mit csináltál a pólóddal???-húzta fel a szemöldökét,mert észre vette a gyűrődéseket.Erre a kérdésére,már szabályosan sírtunk a nevetéstől.Szegény Becky biztos komplett idiótának nézett minket. :D-Mi van?Beszívtatok?Mondjátok mér el nekem is!Én is nevetéssel akarom kezdeni a napot!-türelmetlenkedett.
-T-te voltál!-nyögtem ki nehezen.
-Mi voltam én??-értetlenkedett.
-T-te gyűr-ted össze Harry p-pólóját!-röhögött Louis.
-Mi??-amikor felkel mindig ilyen.Minden szót a szájába kell rágni,mert nem ért meg semmit.:D
-Meg m-markoltad,és húztad magadra,mint egy takarót.-válaszolt végül Liam.
-Jól van na..a földön nincs valami jó idő!Csak fáztam!-nevetett immár ő is.
-Legközelebb csak bújj oda hozzám,én majd átölellek és nem fogsz fázni.De ha esetleg nem válna be ez a módszer,tudok még jobbat is arra,hogy kellően felmelegedj!-kacsintott rá Harry,majd hirtelen magához húzta egy ölelés erejéig.
-Nem lesz legközelebb,mert kinevetettek!-mondta Becky kicsit piros arccal,majd "ellökte" magától a göndör hajú kaszanovát és felment a szobába.Én is utána szaladtam,így egyszerre öltöztünk át.

*Becky szemszöge*

-Ez nagyon égő volt!-jelentettem ki,mikor Polly utánam jött.
-Kicsit.-nevetett.-De mindenki jól szórakozott rajta.-Miután kitárgyaltuk,hogy milyen hangosan horkoltam és mennyire elpirultam Harry felmelegedéssel kapcsolatos ajánlatától,valamint sikeresen emberi külsőt varázsoltunk magunknak,lementünk a konyhába.Mikor beléptem az ajtón,Louis éppen Niallön mutatta be,hogy tekergettem Harry pólóját és hozzá érdekesebbnél érdekesebb hangokat adott ki.Mivel háttal állt nekem,óvatosan mögé lopóztam,felkaptam a konyhapultról egy pohár vizet,majd a nyakába locsoltam.
-Naaaaaa!!Ez hideg!!-fordult meg visítva.
-Kellett neked kiparodizálni!-röhögtem.

09:42

Az ír manó javaslatára a reggelizést egy Nando's-ban ejtettük meg.Niall és én csirkecombot rendeltünk,amin mindenki felháborodott.Nem értették,hogyan tudunk ilyen megterhelő kaját enni a nap első étkezésére.Nem nagyon érdekelt a véleményük,így jóízűen betermeltem a két csirkecombot.Mikor végeztem vele,a kezem már nem kicsit ragadt a páctól,ami rajta volt.
-Megyek kezet mosok!-jelentettem ki,majd felálltam és a mosdó felé indultam.Mikor bekanyarodtam a folyosóra,egy erős kéz ragadta meg a karomat.-Mit csinálsz te itt?
-Jöttem kezet mosni!-vigyorgott.
-Harry..a te kezed nem ragadhat egy pulykasalátától!-vádoltam meg.
-Azt honnan tudod?-kérdezett vissza.
-Mert látom!-nyújtottam ki rá a nyelvemet.-De ha mindenképpen ragadni akarsz...-gyorsan megfogtam a  kezeit,ezzel összekenve őt is.
-Héééé!!-háborodott fel.-Nesze!-kent össze ő is..csak éppen az arcomon.Én sem hagytam magam,így az orrára mázoltam egy hosszabb csíkot.-Áh..ha harc hát legyen harc!-csillant fel a szeme.Hirtelen megfordult és az éppen mellettünk elhaladó pincérnő tálcájáról levette az egyik mártásos dobozkát,majd újra felém nézett.-Fuss az életedért!-tanácsolta.
-Harry...Harry..ne merd!-szóltam rá,miközben lassan hátráltam.Láttam rajta,hogy nem szándékozik abbahagyni,így inkább "menekülni" kezdtem előle.Egyenesen a női WC-be mentem....de nem kellett hozzá sok idő és már be is rontott.
-Elnézést,mi csak..-kezdtem el a bocsánat kérést,mert bent volt két másik csaj is,akik felháborodva néztek ránk.
-Mi csak játszunk.-fejezte be a mondatomat Harry.-Viszlát!-tolta ki a hölgyeket.-Gyere csak ide!!-hívogatott a mutató ujjával.Mivel én nem mentem,jött ő és jó alaposan összekent a mártással.
-Bolond vagy!És goromba!Most mit gondolhatnak rólunk azok a lányok?!!!-háborodtam fel,de azért mosolyogtam.Míg a válaszára vártam megfordultam és elkezdtem lemosni magamról a paprikás cuccot.
-Valószínűleg azt,hogy mi együtt vagyunk és most éppen NAGYON érdekes dolgot csinálunk itt,a női mosdóban.-a "nagyon" szónál huncut vigyor termett arcán és egy lépést közelebb lépett.Még jó,hogy fogtam a mosdókagylót,mert lehet elájultam volna.Nemsokára mindenki azt fogja hinni,hogy Harry Styles-al kamatyoltam egy Nando's női Wc-jében!!Jézus isten!
-Az nem jó!Inkább menj ki!-próbáltam kitolni az ajtón,de hasztalanul,hiszen mit ér az én erőm az övével szemben??!!
-Nem!Megvárlak itt!Amúgy megint elpirultál!-fogta meg az állam,miközben folyamatosan vigyorgott.
-Kösz,hogy felhívod rá a figyelmem!Észre vettem magamtól is!De látom neked ez a szituáció nagyon tetszik.-húztam fel a szemöldököm felháborodásom jeléül.
-Igen!Nagyon aranyos voltál reggel is,ahogy húzgáltad a pólómat.-jött még közelebb.Már 10 cm se volt közöttünk.-És nem tudom neked feltűnt e....de máshogy keltünk fel reggel,mint ahogy lefeküdtünk!-jegyezte meg,míg kisimított egy tincset az arcomból.Jobban belegondolva tényleg igaza volt.Tisztán emlékszem,hogy Harry jobb oldalán aludtam el,de a bal oldalán keltem fel.
-Tényleg!De hogy fordultunk meg??-nevettem.
-Éjszaka szó szerint rám feküdtél.Mikor leakartalak tenni magamról,még jobban szorítottál,így inkább hagytalak.-közel hajolt a fülemhez,majd folytatta.-Rajtam aludtál majdnem egész éjszaka.-súgta.Forró lehelete égette az érzékeny felületet a fülem mögött.Az arcom megint vörös lett,sőt még levegőt is elfelejtettem venni.
-É-én nagyon sajnálom..nem akartam,csak...-kezdtem volna el magyarázkodni,de nem engedte.
-Semmi baj...egész élvezetesen volt.Kényelmes voltam?-kérdezte,miközben végig a szemembe nézett.A lábam remegett,a szívem úgy vert,hogy attól féltem kiesik a mellkasomból.-Nekem nem volt szükségem takaróra,mert te kellően felmelegítettél.-harapott alsó ajkába.Azért imádkoztam,hogy hagyja abba,amit csinál,mert már csak egy hajszál választott el attól,hogy elgyengüljek és megcsókoljam.Már teljesen rosszul voltam,amikor Polly benyitott.
-Upsz!Bocsi!-nevetve fordult ki az ajtón.Gyorsan utána szaladtam,hogy kimagyarázzam magam.Mire utolértem,már az asztalnál mesélte a látottakat a fiúknak.Mikor óészrevettek hangos "úúúú"-zásba kezdtek.
-Mielőtt még bárki megszólalna..nem történt semmi!Nem kell túl reagálni a dolgot.Csak összekent mártással és segített lemosni az arcomat!-találtam ki valamit..de ha azt nézzük,nem hazudtam nagyot,mert tényleg összekent.Pár perc múlva Harry vigyorogva jött oda hozzánk,majd elindultunk a kajáldából.Örültem,hogy nem lovagolnak a témán.

A következő állomáshelyünk Daniel bácsi háza volt.Szegény nagyon meglepődött,hogy Londonban vagyok,de azért jót beszélgettünk.

16:22

Bácsikámnál tett látogatásunk után visszamentünk a One Direction házba,mert még össze kellett pakolnunk.A reptér felé menet,a kocsiban megbeszéltük a srácokkal,hogy a nyarat náluk töltjük majd.Előre érzem,hogy hosszú 5 hónapnak nézünk elébe.Már most hiányoznak,pedig el sem mentem!!De legalább SKYPE-on és TWITTER-er továbbra is tarthatjuk a kapcsolatot.

17:16

A reptéren sokáig búcsúzkodtunk,hiába voltak ott a paparazzik.Nem érdekelt hány ölelgetős,puszilgatós fényképet csinálnak rólunk,vagy hogy kivel hoznak össze a következő órákban.Csak magamba akartam szívni az illatukat,érezni akartam ahogy magukhoz szorítanak,mert 5 hónapig nem lesz rá lehetőségem.Miután felszállok a gépre,újra elfog majd a hiányérzet...hiányérzet miattuk.Azok iránt,akiket mára már mindennél jobban megszerettem....

2013. december 4., szerda

Ahoj!!! ;)

Nagyon örülök,hogy ilyen sokan olvassátok a blogom és ráadásul tetszik is nektek!Ez nagy szó és rengeteget jelent nekem.Viszont észrevettem,hogy az előző rész magasan kiemelkedett a többi közül.Eddig az nyerte el legjobban a tetszéseteket.:) A blog alaptörténete nem épült ennyi..hogy is mondjam..pikáns részre,de mivel láttam hogy szerettétek,úgy döntöttem,hogy feltuningolom a részeket,így lesz mivel foglalatoskodjatok! Többet kaptok Harryből!!.:D Remélem örülni fog neki mindenki! :P

A másik pedig a szavazás,amit elindítottam az előző résznél!Még csak négyen szavaztatok,amiből 3an arra,hogy legyen címe az adott résznek! A szavazást még nem zárom le a következő részig! Addig tessék rányomni az egyik gombra(igen vagy nem) :D Segítsetek eldönteni!.:)

Sajnálom,hogy ilyen hosszú lett az írói előszó,de muszáj volt közölnöm a legfrissebb híreket.A következő részt 5db komment után fogom hozni!!!Jó olvasást Drága Olvasóim!! :) <3

15.fejezet

2014.Február.1 (Szombat)
10:24

*Becky szemszöge*

Reggel furcsa volt felkelni.....vagyis nem felkelni!Louis nem volt sehol,pedig már tíz óra is elmúlt.Ilyenkor nem kelt fel,amikor felkészülök rá!Tegnap,mikor lefeküdtem az ágyam mellé tettem egy vizes palackot,hogy le tudjam locsolni,ha megint humorosan akarna felébreszteni.De nem volt szükség a titkos fegyveremre.Biztos voltam benne,hogy még alszik.De aki éjjel legény az legyen nappal is!

Fáradtan pislogtam körbe a szobán,és láttam,hogy Polly fekszik mellettem.Nem tudom miért,de azt hittem Harry mellett fogok ébredni.Valószínűleg az álmom miatt volt az egész..De a göndörke bókjai és zavarba ejtő megjegyzései után nem csoda,ha ilyeneket álmodok!

Liam szobájában aludtunk,ő meg a kanapén.Nem mondom,hogy nem aludtam jól,de Harry ágya valahogy kényelmesebb számomra.Óvatosan szálltam ki Polly mellől és úgy ahogy voltam,elindultam kifelé.A folyosón van egy egész alakos tükör,amiben vetettem magamra egy pillantást.Háátt.....láttátok már,hogy a filmekben,hogy néznek ki a lányok,mikor felkelnek?Ők olyan szexisek...na én nem hasonlítottam rájuk!A kócos hajammal és nyúzott arckifejezésemmel körülbelül úgy nézhettem ki,mint garfield.
De egyáltalán nem érdekelt a kinézetem,mert úgy voltam vele,hogy aki szeret,az ilyen állapotban is szeretni fog!Azt hittem én vagyok fent egyedül,de kellemes csalódás ért,amikor rájöttem,hogy mégsem.Liam már a konyhában ült és a kávéját iszogatta,a mai újságok tanulmányozása közben.
-Jó reggelt!Hogy aludtál??-kérdezte mosolyogva,mikor beléptem a helységbe.
-Jó reggelt!Jól...bár egy kicsit hiányoltam Louis ébresztőjét.-nevettem.-És neked milyen volt az éjszakád az ágyad nélkül?
-Egész jó!Nem is tudtam,hogy a kanapénk ilyen kényelmes!-állapította meg jókedvűen.Beszélgetés közben megéheztünk,így csináltam salátát és pirítóst.Niall persze rögtön az ajtóban termett!Nem tudom,hogy bírja mindig megérezni a kaja szagot.Szupermen repülni tud,pókember hálót lő ki a csuklójából...Niall Horan meg kaja radarral lett ellátva,amikor a szuper képességeket osztogatták! :D A szőkeség után többiek is szépen lassan lejöttek,kivéve Harryt.Louis persze "udvariasan" felajánlotta,hogy felkelti az ő,idézem "virágszálát".De mondtam,hogy ő csak az evéssel foglalkozzon,majd én felmegyek.

Az ajtó előtt megálltam és bekopogtam...nem jött válasz,tehát még mindig húzza a lóbőrt.AHA!!!EGY FRÁSZT!!! Benyitottam és amit láttam egyenlő volt egy gyors halállal.Azzal a lendülettel fordultam ki a szobából,ahogy ránéztem.Levörösödve sprinteltem a konyháig,ahol levágtam magam az egyik székre és elrejtettem az arcomat a tenyerembe.Úgy gondoltam,így nem látják majd meg,hogy az arcom egy élénk piros paradicsom színében pompázik.Tévedtem!!
-Na...azt hiszem Hazza felkelt!Igaz Becky??-kérdezte Louis.Ki más?!
-H-hát...úgy is mondhatjuk!-dadogtam zavartságomban.Jesszusom..meghaltam..ez égő!!
-Mit csiná...-de Zayn nem tudta befejezni,mert Haz nagy,önelégült vigyorral az arcán lépett be a konyhába,ahol mi is voltunk.
-Semmit nem csináltam!Ez csak a meglepődöttség miatt van!-jelentette ki a göndörke büszkeséggel a hangjában.Én meg sem nyikkantam csak nevettem.
-Jujj....Becky először látott pucéran!!-ugrándozott Niall.Csak tudnám,ő ennek miért örült annyira?!!-Szokj hozzá kislány!-veregette meg a vállamat,majd örvendezett tovább.Úgy csinált,mintha most nyertem volna meg a főnyereményt a lottón.o.O :D
-Mi?Niall,ne már!!-szaladtam fel Liam szobájába még mindig nevetve és talpig levörösödve.

Harry látványa...ráadásul ruha nélkül(!!) beleégett a memóriámba.Mostmár,ha lesz rajta ruha,akkor is tudni fogom mi van alatta.De miért is gondolok én ilyenekre?!!Ezt abba kell hagynom és elfelejteni azt a csodát,amit pár perccel ezelőtt láttam.A kidolgozott felsőteste,a tetoválások és a formás kis feneke..óh jajj!Azt hiszem meg fogok tőle őrülni!:D Magam győzködése közben Harry óvatosan benyitott a szobába,ahová "menekültem". Magam is furcsának találtam,de én kezdtem bele a mondókámba.Még mindig kínosan éreztem magam és ezért is próbáltam kerülni tekintetét.

*Harry szemszöge*

Békésen öltöztem..és hát nem mondhatjuk,hogy elsiettem,mert szeretem,ha nincs rajtam ruha.Egyszer nyílik az ajtó és Becky belépett.Amilyen gyorsan jött,olyan gyorsan is ment.A konyhában láttam rajta,hogy zavarban érzi magát,ezért mikor elszaladt,úgy döntöttem,hogy utána megyek és megbeszélem vele a dolgokat.Mikor benyitottam Liam szobájába,az ágyon ült és azonnal beszélni kezdett,ahogy meglátott.
-Én nagyon sajnálom,hogy rád nyitottam.Én nem akartam.Kopogtam csak nem szóltál,én meg azt hittem,hogy még alszol.Louis azt mondta,hogy majd felkelt ő,de mondtam neki,hogy ő egyen majd én felkeltelek.Én tényleg nem..-úgy hadart,hogy a felét nem lehetett érteni,így közbe vágtam.
-Becky!Nyugi!Nincs belőle semmi.Mint első számú,privát rajongónk biztos tudod,hogy nem vagyok az a szégyenlős alkat.Azért nem szóltam,mert nem hallottam,hogy kopogtál.
-Ah..de ez akkor is kínos szituáció nekem.-takarta el arcát,de azért mosolygott.
-Tudod te,hogy milyen jól áll neked ez a piros szín?És már megint te kértél bocsánatot tőlem...feleslegesen-fűztem hozzá halkan.-Pont úgy,mint amikor először találkoztunk.Ne aggodalmaskodj ennyit!Vedd úgy,hogy volt VIP jegyed a Harry Styeles előadásra.-kacsintottam.Az előadás alatt a pucérkodási jelenetemet értettem.
-Hülye!!-vert hátba,miközben jót nevetett a humoros megjegyzésemen.

17:20

*Becky szemszöge*

A délután nagy részét pihenéssel,beszélgetéssel és filmezéssel töltöttük.Polly is nagyon jól összeismerkedett a srácokkal és már ő sem izgul annyira a közelükben.Ráadásul kitalálták,hogy körbe vezetik barátnőmet a városon,mivel még soha nem járt Londonban.Nekem nem sok kedvem volt menni,mert már mindent ismertem a városból és az eső is szemerkélt.Harry hősiesen felajánlotta,hogy itt marad velem,így a többiek elindultak.Mióta elmentek megnéztük a kedvenc filmjét,az Igazából Szerelem című,romantikus vígjátékot.Valamint 3 teljes részt a Spongya Bob-ból,amin ő nagyon jól szórakozott.Én meg rajta nevettem,ahogy minden másodpercben felkacag.Olyan volt,mint egy kisgyerek.:)

Mikor meguntam az agysejt romboló mese nézését,kikapcsoltam a Tv-t.
-Naaaaaa!!!-háborodott fel,amin elnevettem magam.Megfogtam a kezét és behúztam a konyhába.Szegény olyan érdekes fejet vágott,mintha éppen megölni készültem volna.Vicces volt!! :D Elkezdtem kutakodni a szekrényekben.
-Öhm..mit keresel??Talán én tudok segíteni.-szólt közbe egy perc múlva.
-Ezt!!!-kiáltottam győzelemittas hangon és a magasba emeltem a két kötényt,meg a kukta sapkákat,amiket az egyik fiókból halásztam elő.Odaléptem Harry elé és ráaggattam a kötényt.-Fordulj meg!-utasítottam,majd
megkötöttem a madzagot és a fejébe húztam a sapkát.Igazán engedelmes volt.Még csak megszökni sem próbált! :D
-És mit főzünk?-kérdezte,míg engem is felöltöztetett.Egyszer a keze hozzáért az oldalamhoz,amitől a hideg kirázott...persze csakis jó értelemben.
-Vadast fogunk csinálni!-jelentettem ki.
-Akkor szolgálatra jelentkezem!-tette a fakanalat a homlokához,és tisztelgett vele.Nevetnem kellett az esetlen próbálkozásán,mert egyáltalán nem úgy nézett kii,mint egy katona.

Harry hámozta a répát,de közben azt használta mikrofonnak is...elénekeltünk az összes slágerüket.Főzés közben tiszta retek lett minden,mert jó mókának találta,hogy reszelt répával és liszttel dobál engem.Én meg nem hagytam magam,így a konyha úgy nézett ki,mint ahol bombát robbantottak.Gyorsan megterítettünk és elmosogattunk magunk után.Mosogatás közben összekent egy adag habbal...vagyis habbal,vízzel és minden mással,ami a kezébe került.Ezt gondoltam ki bosszúnak a répa dobálása miatt,de visszafelé sült el a dolog.A kis csatánk végére úgy néztünk ki,mint a disznók!Felmentünk lefürödni és átöltözni,mielőtt a többiek vissza nem jönnek.Ő Louis szobájába ment,én pedig az övébe!Ne kérdezzétek,miért nem Liamébe!

Mikor végeztem felvettem egy pólót,meg egy bugyit és kimentem a szobájába.Megálltam a tükör előtt és fésülni kezdtem a hajamat,amikor kopogtak.
-Ki az??-én hülye!Hát ki lenne,mikor csak ketten vagyunk az egész házban?!!
-Csak ÉN!-nevetett.Gondolom neki is feltűnt,hogy az előbb hülyeséget kérdeztem.-Bemehetek??
-Gyere..-nem gondoltam végig a válaszomat,csak rávágtam.Harry abban a pillanatban nyitotta is az ajtót és már bent is volt.Rajta sem volt túl sok minden...csak egy szabadidőnadrág.Persze azonnal eszembe jutott a reggel történt "balesetünk" Óhh..az a kinézet,valami isteni!! :D
-Öhm..izé!-itt elhallgatott.-Oké akkor még egyszer  megpróbálom!-nevetett.-Csak egy pólóért jöttem.-nyögte ki.-Te túl jó hatással vagy rám!
-Mi?Miért??-kérdeztem értetlenül.
-Mert ..mert én nem szoktam zavarba jönni,ha egy szál bugyiban látok egy lányt!Most meg hirtelen köpni nyelni nem tudtam.De tény..hogy jól nézel ki.Sűrűbben is hordhatnád ezt a szerelést!-vigyorgott.Mondanom sem kell,hogy megint levörösödtem és elszégyelltem magam,hogy így lát.A végén leültünk és beszélgetni kezdtünk.Igen,úgy félig felöltözve!Éppen az egyik csínytevését mesélte,amikor az ajtó kicsapódott.Úgy megijedtem,hogy beugrottam Harry ölébe.Miután kimásztam Harry karjai közül Louist pillantottam meg és körülötte a többieket,ahogy tágra nyílt szemekkel néznek ránk.El tudom képzelni mit gondolhattak,ugyanis elég félreérthető helyzetben voltunk.Szinte egy szál semmiben,egymás karjaiban.De Isten a tanúm rá,hogy nem történt semmi OLYAN!!
-Louis..de hülye vagy!A szívbaj hoztad rám!!-szidtam le.
-Az egy dolog!De TI mégis mit csináltok??-felhúzta a szemöldökét és felváltva nézett ránk.Egyszer Harryre..egyszer rám...
-Semmit Louis!Beszélgettünk...volna,ha nem rontasz be!-szerencsére Harry gyorsan kapcsolt és válaszolt Louis kérdésére.Szerintem egy cseppet ő is megijedt,mert egy istenért nem akart elengedni!A lényeg az,hogy Louis megint jót szórakozott.
-Aha!Hiszem,ha látom...vagyis,ha nem látom.-nevetve szólt be utoljára,majd mind kimentek.Ahogy becsukódott az ajtó,úgy kezdtünk el mi is nevetni Harryvel.
-Na ezt se most mossuk le magunkról!-már szinte sírt a nevetéstől...de én sem voltam jobb állapotban.Gyorsan összeszedtük magunkat,majd lementünk a srácok után.Niallel az élen,már nagyban falták a vacsit,amit csináltunk.Polly nagyon lelkesen és gyorsan hadarta el,hogy mi történt a város nézés közben.
-Becky,ez isteni volt!-nyomott puszit a homlokomra Nialler.
-Egészségedre!-mondtam mosolyogva.
-Khm-Khm.-köszörülte meg a torkát Harry.-Én is segítettem ám...és engem meg sem dicsértek!!-játszotta a sértődöttet.Ennek a vége az lett,hogy elkezdték egymást csikizni a földön,amibe később Liam,Louis és Zayn is beszállt.A konyha kellős közepén birkózó One Directionös fiúk száját elég érdekes kiáltások hagyták el.Mint "hé oda ne nyúlj!"....meg " ne piszkáld a répámat"..elég jót nevettem megint.El,Polly és én elhatároztuk,hogy megörökítjük ezt a vicces pillanatot,így előkaptuk a telefonunkat,lefényképeztük őket és gyorsan posztoltuk twitterre:" Kicsi a rakás,nagyobbat kíván!Megint jót nevettünk!.;) xx"-írtuk a képhez.

2013. december 1., vasárnap

Halihó Manók.:)

Sajnálattal láttam,hogy egy kicsit leeresztettetek...az előző részhez csak egy komit kaptam(amit mellékesen imádtam) ...nagyon örülnék,neki,ha ehhez többen írnátok véleményt.Amúgy meg iszonyatosan boldog vagyok,hiszen egyre többen és többen vagytok itt Beckyvel!.:) Szóval azért köszönöm.:) Lenne egy kérdésem!Mit szólnátok hozzá,ha minden résznek adnék címet?Komiba a választ!!.:) Jó olvasást!! :)

14.fejezet

2014.Január.31 (Péntek)
22:41

*Harry szemszöge*

Amikor az ember azt hiszi,hogy már nem érheti több meglepetés,rá kell jönnie,hogy mégis!Louistól és a többiektől szebbnél szebb ajándékokat kaptam,amiknek nagyon örültem.Azt hittem azoknál már nem is kaphattam volna jobbat...de tévedtem!Az a rengeteg ember,aki ott volt,velem együtt fordult arra,amerre Lou mutatott.Először nem tudtam,mit kell nézni a konyha ajtóban...aztán kilépett Becky!!Alig hittem a szememnek!Meglepődöttségemben még a szám is nyitva maradt és úgy néztem Louisra,majd levakarhatatlan mosoly került arcomra.Alaposan végig mértem és megállapítottam,hogy gyönyörű!Az a kékes ruha tökéletesen illett hozzá.Félénken sétált felénk,hiába biztatták a vendégek nagy tapssal.Louis valószínűleg megelégelte,hogy nem haladunk semerre,mert "finoman" meglökött,hogy induljak el én is.

*Becky szemszöge*

A lábaim remegtek,a szívem majd kiugrott a helyéből,hol melegem volt,hol fáztam.Ráadásul iszonyat bénának éreztem magam a masnival a fejemen.Hiába gondoltam arra,hogy a színe megy a ruhámhoz,meg hogy ez mégiscsak jobb mint a csomagoló papír,sehogy sem éreztem jobban magam.Harry felé így is elég lassan közeledtem,de amikor ő határozott léptekkel indult el felém,a lábaim a földbe gyökereztek.Hosszú lábaival pillanatok alatt átszelte a kettőnk között lévő távolságot.Szinte észre sem fettem,már ott volt előttem.Hatalmas tenyereit a derekam köré fonta,én a kezeimet a nyakába dobtam és úgy öleltük egymást.Úgy tűnik túl sokáig,mert Louis belekrákogott a mikrofonba.Nevetve váltunk el,majd odaléptünk Lou mellé.A tömeg elcsendesedett,mikor Louis Harry kezébe nyomta a mikrofont.
-Öhm...háát nem is tudom,mit mondjak.Igazából lesokkolódtam.-nevetett Ő és a "közönsége" is.-Nagyon jó érzés,hogy mindenki itt van,aki fontos nekem.-itt rám nézett és mosolygott.-És ezt mind Louisnak
köszönhetem.Szóval nagyon szépen köszönöm!Szeretlek!-Lou a göndörke nyakába vetette magát.Mikor elengedték egymást,ő folytatta tovább.
-Még meghatódok itt!-törölgette le mű könnyeit.Ezen persze mindenki nevetni kezdett,engem is beleértve.-Most pedig...INDULJON A BULIIIIII!!!!-kiabálta a mikrofonba.A zene elindult,az emberek pedig táncolni kezdtek.Én azt gondoltam,mi is megyünk ropni,ezért is lepődtem meg,amikor Harry a táncparkettel ellenkező irányba kezdett húzni.Kimentünk a konyhában lévő hátsóajtón,majd leültünk a kertben lévő hintára.

*Harry szemszöge*

Imádom Louist,amiért elrendezte,hogy ma Becky is itt legyen velem!!!Úgy éreztem,muszáj vele beszélgetnem egy kicsit,mert már több,mint egy hónapja nem láttam csak kamerán.Kíváncsi voltam arra,hogy még mindig ugyan olyan,vagy változott valamit.Abban reménykedtem,hogy a hátsókertben lesz egy kis nyugtunk,ezért kivittem oda.
-Jajj Becky...-öleltem meg megint.-már úgy hiányoztál!-nem tudom mi ütött belém,hogy ennyire szorongatom szegényt..de amikor átöleltem éreztem,ahogy feltöltődök energiával.
-Te is nekem Harry!-mosolygott.-De megfojtasz!
-Bocsi!-nevettem.-De hogy kerülsz Te ide?A szüleid tudják,hogy itt vagy?-vigyorogva,felhúzott szemöldökkel kértem számon.-És nem fogsz lemaradni a suliban miattam??
-Persze,hogy tudják!Amúgy meg honnan veszed,hogy miattad jöttem?!-incselkedett velem.Tetszett ez az ényje...nem is kicsit!
-Ó...szóval így állunk?!!Akkor legyél oly' kedves,hogy megosztod velem látogatásod okát!
-Hát...én csak...-hezitált.
-Aha!!-vágtam bele és rámutattam.-Lebukott kisasszony!
-Ez nem ér!!Nem is engedted,hogy befejezzem!-háborgott.
-Nem,mert hezitáltál és az a hazugság egyik jele!-okoskodtam.
-Értem...szóval te ilyen sűrűn hazudozol???-vonta fel a szemöldökét.
-Én..nem..csak..-erre meg mit mondjak?!!
-Lebuktál Styles!!-erre a kijelentésére,már szabályosan sírtam a nevetéstől.A saját csapdámba estem bele! :D Még beszélgettünk egy keveset,majd bementünk.Odabent bemutatott a barátnőjének,akit már igazából ismertem a SKYPE-olás miatt.Polly nagyon aranyos lány,de tiszta ellentéte Beckynek.Az ő esetükben is igaz,hogy az ellentétek vonzzák egymást.A fiúkkal is cseverésztünk egy kicsit,de láttam,hogy Beck kezd unatkozni,így kézen fogtam és behúztam a tömegbe.
-Harry!Mit csinálsz??-alig hallottam meg a hangos zene miatt,amit nehéz volt túlkiabálni.
-Megyünk táncolni!-jelentettem ki nemes egyszerűséggel.
-De én nem tudok!
-Nem baj!!-állítottam meg a táncparkett kellős közepén,majd a füléhez hajoltam,hogy hallja amit mondok.-Te az én ajándékom vagy,így azt csinálok veled,amit akarok.-a sötétben is kivehető volt az arcán megjelenő pír.Azt hiszem mind a ketten másra gondoltunk...Hajh,az a piszkos fantáziám! :D -Még ki sem csomagoltalak.-gyorsan levettem a masnit a fejéről és odaadtam az egyik pincérnek,aki épp arra járt.Érezni lehetett,hogy megkönnyebbült.Nem tudom...de szerintem a kicsomagolás alatt ő a levetkőztetést értette.De én nem vagyok olyan!!....legalábbis ennyi ember előtt nem lennék olyan galád! :D Mosolyogva vontam magamhoz, és már táncoltunk is.Megállapítottam,hogy hazudott arról,hogy nem tud táncolni...nagyon is jól ment neki!

01:37

*Becky szemszöge*
Már szétment a lábam a cipőmben a sok táncolástól!Mióta Harry feljött velem egy percre sem hagytuk abba.És közben olyan dolgokat mond nekem,amitől szinte rosszul voltam.Az mondta,hogy ma azt csinál velem,amit akar,mert az ő ajándéka vagyok...meg,hogy kicsomagol..meg még azt is,hogy nagyon szexi vagyok,amikor táncolok és kifejezettem imádja,ha hozzá is érek közben.Az a csábító mosoly,ami az arcán volt..hát..lehet jobb lett volna csukott szemmel táncolnom.Akkor talán nem vörösödtem volna el minden pillantásától.

Az este folyamán sikerült becsípnie,amit nem is csodálok,mert minden ember követelte,hogy koccintson vele,hiszem mégiscsak ő a szülinapos!Polly végig a fiúkkal volt és nagyon jól szórakozott...nem hiányoztam neki túlságosan.Ami végül is érthető,hiszen a One Direction fiúk mellett labdába sem rúghatok!.:D

04:12

Már hajnali 4 is elmúlt és már csak egy-két ember maradt.Ők is csak azért,mert annyira be voltak rúgva,hogy azt sem tudták hol vannak.Polly,Liam,Eleanor és én,úgy döntöttünk,hogy ideje hazamenni.Még jó,hogy elindultunk,mert Niall,Zayn,Louis és Harry alig álltak a lábukon.Ők is rendesen bepiáltak a nagy bulizás közepette.

04:46

A One Direction rezidencia csak egy sarokra volt,de egy fél órába telt,mire hazaértünk!!Az utcán mentünk...
nem!Az túlzás,hogy mentünk!Inkább a mászás a megfelelő szó rá,mivel a srácok nem bírtak megállni a lábukon.A részeges báránykáink énekelni kezdtek jó kedvükben,ami kivételesen borzalmasra sikeredett.Az összes villany oszlopra megpróbáltak felmászni.Louis még egy bokrot belülről is megvizsgált.Az bejárati ajtón meg szó szerint be kellett lökni őket,mert nem voltak képesek átlépni a 3cm magas küszöböt.

Mikor végre sikerült becsukni magunk mögött az ajtót,Liam,mint az egyetlen józan férfi a társaságban kiosztotta az utasításokat.
-Eleanor,a tiéd természetesen Louis!-kezdte.El sóhajtott egyet,majd győzködni kezdte barátját,hogy menjenek fel lefeküdni.-Polly,te menj Niallel,mert ő a legkönnyebb eset.Csak előtte etesd meg,mert úgyis éhes lesz.-Niall egy hatalmas bólintással akarta jelezni,hogy Liamnek igaza van,de mivel nem állt stabil lábakon,a földön kötött ki. Barátnőm nevetve állította fel és cipelte ki a konyhába.
-És ránk ki fog vigyázni??-kérdezte Harry türelmetlenül,majd megpróbált átölelni,de sikertelenül,mert mellém nyúlt és elborult.Már annyira nevettem rajtuk,hogy szinte sírtam.
-Oké...arra gondoltam,hogy én leszek Harry bébiszettere,de ha ennyire veled akar menni,akkor a tiéd lehet.Az enyém meg marad Zayn.-Liam vigyorogva indult el Zayn felé.

Valahogy olyan érzésem volt,hogy nekem jutott a legnehezebb feladat.Életemben nem "dajkáltam" még részeg embert.Főleg nem egy sztárt,aki józanul is képes furcsa dolgokat csinálni.De lesz ami lesz,gyerünk!Odaléptem Harry elé és magabiztosan szóltam hozzá.Gondoltam,akkor hátha komolyan vesz.
-Gyere nagyfiú,menjünk lefeküdni!-parancsoltam.Ő csak bólintott egyet és elindult a lépcső felé.Nevetnem
kellett rajta,mert úgy ment,mint egy kis zsiráf,aki most teszi meg első lépéseit.
-Nem kell kinevetni!!Tudod te,hogy mennyire forog ez a lépcső???-az utolsó szónál elcsuklott a hangja és erősen markolta a korlátot a falon.Elfojtottam egy mosolyt és segítőkészen megfogtam az alkarját.-Nem kell segíteni!Tudok én menni magamtól is!!!-háborodott fel.Kirántotta a kezét az enyémből és egy nagy lendülettel felsprintelt a lépcsőn,viszonylag egyenesen.Mikor végre beért a szobájába,azonnal leült az ágyra.Elkezdtem levenni a cipőit,mire ő huncut mosolyt varázsolt arcára.
-Tudtad,hogy szeretem,ha a lányok kezdeményeznek??De nem gondolod,hogy ez egy kicsit gyors?..na persze nem nekem..de neked lehet.-vigyorgott.
-Harry,az a piszkos fantáziád!Vetkőzz és irány aludni!-parancsoltam mosolyogva.Az volt a furcsa,hogy az ő gondolatai miatt én pirultam el!
-És mi lenne,ha te segítenéd le a ruhákat rólam?-állt fel.Olyan hirtelen lépett elém,hogy nem volt időm hátrálni.Megfogta a hajamat és hátra söpörte.
-Nem lehet!-eszméltem fel mikor közeledni kezdett.
-És ha előbb én vetkőztetnélek le téged??-nyúlt a ruhám hátulján lévő cipzár felé.
-Harry!-álltam arrébb egy lépéssel.-Itt mindenki saját magát fogja csak levetkőztetni!-vágtam rá,kicsit meggondolatlanul,mert ezt is félre tudta értelmezni.
-Nekem úgy is jó!A lényeg ugyanaz marad...végül nem lesz rajtad semmi!-mért végig,miközben a szájába harapott.
-Az előbb te magad mondtad,hogy ez nekem még korai!Egyetértünk,szóval inkább feküdj le aludni!-próbáltam magam kihúzni ebből az igen furcsa beszélgetésből.
-Nem!-meglepődtem,mert azt hittem még mindig az ellen tiltakozik ennyire,hogy nem vetkőzünk le.-Előbb megfürdök!-jelentette ki,amitől megnyugodtam.A fürdő ajtóban kicsit megingott,mire én odarohantam,hogy elkapjam,hogyha esik.Bár..így utólag belegondolva elég hülye ötlet volt,mert max ő nyomott volna agyon engem.-Na???Meggondoltad magad??Te is velem tartasz??-vigyorgott kajánul.
-Mi??Nem!!Na húzzál befelé!-tereltem be az ajtón,amit utána is rácsuktam.Remélem nem dönt úgy,hogy pucéran jön ki,mert én helyben össze esnék!!

Miután bement leültem az ágyára és szétnéztem.Ruhák,zoknik és bőröndök hevertek szanaszét.Olyan volt,mintha bombát robbantottak volna a szekrényében,a ruhái meg amiatt repültek volna szét.Úgy döntöttem rendet teszek egy kicsit,de a nagy pakolás közben meghallottam Eleanor sikítását,ezért a kezemben az összehajtott ruhákkal szaladtam ki.Mikor kinyitottam az ajtót,annyit láttam,hogy Louis barátnőjével a hátán szaladgál a folyosón.Szegény lányt sajnáltam,de azért jót nevettem rajtuk.
-Niall!Nem mondom még egyszer,hogy add ide!!!Az már az 5.lenne!-barátnőm éppen a szőkeséget győzködte,hogy váljon meg a szendvicsétől,ami már nem az első.
-Nem,mert az alkohol éhes!!-kiabálta Niall és úgy szorította a kenyeret,mintha az élete múlt volna rajta.
-Ez aztán az ütős érv,gratulálok!-fűztem hozzá nevetve,de a szőkeség rám sem hederített.Mikor már mentem volna vissza a szobába, észre vettem,hogy kinyílik a mellettem lévő ajtó.Zayn szobájából Liam lépett ki legalább 6(!!!)fésűvel a kezében,ami miatt értetlenül néztem rá.
-Ha nem hozom ki tőle,egész éjjel a haját igazgatja.-magyarázta meg.Mosolyogva nyugtáztam magamban,hogy nekem elég könnyű dolgom van Harryvel.Ő eddig nem csinált semmit..a megjegyzésein kívül persze.Miután visszamentem a szobába,becsuktam magam mögött az ajtót.Amikor megfordultam Harry állt előttem.Vízcseppek díszítették kidolgozott mellkasát,haja vizesen tapadt az arcához és nem volt rajta más,csak egy fekete boxszer.Hiába nem akartam megbámulni,de a szemem megakadt kidolgozott felső testén.Nagy önmegtartóztatást igényelt,hogy ne teperjem le ott helyben!!Amúgy is részeg és holnapra mindent elfelejtene!Végül kivertem a piszkos gondolataimat a fejemből és sikerült türtőztetnem magamon.Bátran elém állt,kitette az összehajtott ruhákat a kezemből egy székre és mélyen a szemembe nézett."Kitartás Becky!Erős vagy!Nem gyengülsz el!"-biztattam magam.
-Köszönöm!-nyomott egy puszit az arcomra.Az illata elkábított,a kinézete meg egyenesen elvette az eszemet.Úgy éreztem,hogy muszáj megérintsem ezért a kezemet a mellkasára tettem.Ő is rögtön lépett...a derekamnál fogva húzott magához és megölelt.Sokkal józanabb volt,mint én abban a kiszolgáltatott pillanatomban.Mondjuk a tusolás is kitisztíthatta a fejét egy kicsit.Elengedett és bebújt az ágyába.Ott álltam megfagyva és még mindig remegtem az érintésétől.
-Jól vagy??-nevetett ki.Hirtelen leesett,hogy milyen hülyén és feltűnően viselkedek,ezért megembereltem magam és leültem mellé az ágyra.
-Szívesen!Máskor is rendet teszek,de azért megtanulhatnád te is.-mosolyogtam rá.Nagyon örültem magamnak,hogy sikerült kinyögjek egy épkézláb mondatot,de a lelkesedésem hamar letörte a mellettem fekvő fiú.
-Nem azt!-nevetett ki megint.-Azt,hogy eljöttél miattam.El sem hiszed,hogy mennyire jó,hogy itt vagy!Már nagyon hiányzott az én kis első számú rajongóm.-mosolygott.Ezután a mondata után becsukta a szemét és már aludt is.....