Sunshine In My Heart

Halihóó!!..:)

Nagy boldogsággal jelentem ki,hogy ma még eddig működött a gépem!!..:D Szóval már jöttem is,hogy legyen,mit olvassatok!.:) Remélem nem vagytok nagyon mérgesek a késedelmek miatt!.:/ A következő részt nem tudom,hogy mikor hozom,de minél hamarabb..:) Kommenteljetek,pipáljatok és iratkozzatok fel rendszeres olvasónak!.Jó olvasást!.:) <3

20.fejezet

Jó volt a terv!...vagy mégsem???

2014.Május.25. (Vasárnap)

16:51

*Harry szemszöge*

Nem mondom,hogy Párizs nem szép....de már órák óta járjuk az utcákat és kezd fájni a lábam.Az egyetlen dolog,ami miatt nem kezdtem el hisztizni az Becky.Nem szeretném,ha gyerekesnek találna...bár lehet ezzel már elkéstem!.:D És még a tervemet is végre kell hajtanom!Mivel mindenki azt hiszi,hogy Beckyvel egy párt alkotunk,úgy döntöttem "lebuktatom" magunkat a fotósok előtt.Akkor hátha lekattannak a témáról.Engem nem zavar,ha azt gondolják,hogy a barátnőm!Igazán jóravaló lány,kedves és aranyos!Mi más kell még??!Igenám,de Becky ezek mellett még okos is,ami nagyon jó,csakhogy nem most!Nem engedi,hogy átöleljem,vagy megpusziljam,mert attól fél,hogy megint összeboronálnak minket.De sebaj!Majd én segítek neki túllendülni ezen az időszakon!.:D

Utolsó látnivalónak hagytuk az Eiffel-tornyot,hiszen mind közül az a legszebb.Ahogy felülemelkedik Párizs utcáin az valami gyönyörű....főleg este,amikor ki van világítva az egész.Meseszép az biztos! :)
-Megyek megveszem a jegyeket,ti addig várjatok meg itt!-mosolygott Becky és már el is tűnt a szemem elől.Ez a tökéletes pillanat,hogy beavassam Pollyt a tervembe.
-Polly!Tennél nekem egy szívességet?-fordultam felé.Igyekeztem a legszebb mosolyomat magamra venni,hogy ne tudjon ellenállni nekem!
-Attól függ,mit kellene tennem!És ne is próbálkozz ezzel a nézéssel!-mosolygott rám.Korrekt választ adott,de sajnos lebuktam!.:D
 -Ne gondolj semmi nagy dologra!Csak szeretném,ha egy kis időre egyedül hagynál Beckyvel!-mondtam.
-Mi?Minek?Nemcsak.....-elhallgatott és még jobban mosolygott. -Oké!-vágta rá.Hát ez könnyebben ment,mint gondoltam.

Mikor Becky visszaért a jegyekkel,Pollyval összenéztünk.
-Bocsi Beck,de most mennem kell,mert most hívott anya.De ti menjetek fel nyugodtan.Majd holnap beszélünk.Jó szórakozást,sziasztok!-intett és már ment is.Óvatosan körbe néztem és láttam a fotósokat,akiket VALAKI(én voltam) felhívott,tehát belekezdhettem a tervem utolsó szakaszába.Megfogtam Becky kezét,majd egy hirtelen mozdulattal magamhoz húztam.
-Harry!Mégis mit csinálsz??Megláthatnak!-próbált eltolni magától,de nem engedtem.
-Már megláttak!-jelentettem ki mosolyogva.Becky arcára értetlenség és félelem ült ki,ezért magyarázni kezdtem.-Ott van egy a bódé mögött...egy másik meg a padon ül és újságot olvas.Ne aggódj!Tudom,hogy mit csinálok!Neked csak annyi a dolgod,hogy szorosan ölelj meg.-kisvártatva,de körém fonta vékony karjait.Nagyon jól esett őt olyan közel érezni magamhoz...jó illata volt,amit igyekeztem jó mélyen magamba szívni.
-Ajánlom,hogy ebből ne legyen még nagyobb baj!-mormogta a vállamba,amin elmosolyodtam.

Mikor úgy gondoltam,hogy elég ölelkezős kép készült rólunk elengedtem,majd megpusziltam a homlokát,kézen ragadtam és felmentünk a toronyra.Azt hiszem minden jól ment!A puszi pedig csak hab volt a torta tetejére!

2014.Május.26.(Hétfő)

07:00

*Becky szemszöge*

Mikor indultam a suliba Harry még javában az igazak álmát aludta.Már egészen megszokta öcsém aprócska ágyát.Bár szerintem már mindene fáj..de olyan aranyosan volt,hogy nem volt szívem felébreszteni,így csak írtam neki egy cetlit,hogy mikor végzek és,hogy addig érezze otthon magát.Remélem el lesz egyedül,anélkül,hogy leégetné a házat.:D Olyan,mint egy kisgyerek!

Szerencsére nem kellett gyalogolnom,mert apa munkába menet ki tudott tenni a sulinál.Eddig úgy tűnik,hogy bevált Harry zseniális terve,hiszen nem láttam egy fotóst sem az iskola előtti sövénysorban bujkálni.Ezt egy pozitív jelnek veszem!Azonban mikor beléptem a nagykapun minden szempár rám szegeződött és követték minden mozdulatomat.Nem igazán értettem a viselkedésüket,de végül letudtam azzal,hogy biztos meghallották,mi történt velem...a betörős sztori.Még mindig kiráz a hideg,ha rágondolok!

Az osztályban is ugyanolyan furcsa volt mindenki.
-Mi lelte ezeket??-kérdeztem barátnőmet,mikor leültem mellé.
-Gratulálok!!-mosolygott,majd megölelt.
-Köszi..de mihez is??-néztem értetlenül.Ha jól emlékszem ma nincsen névnapom,se szülinapom....nem nyertem a lottón és nem kaptam váratlanul ötöst.De akkor mihez kell gratulálni??
-Hát hozzátok!Már mindenki tudja,hogy mi történt!És istenem...nagyon aranyosak voltatok!-vigyorgott tovább.
-Mivan???-nyíltak tágra szemeim.Polly boldogan mesélte el,hogy látta az összes ölelkezős képet,ami tegnap készült a távozása után.Most az egész suli azt hiszi,hogy én vagyok Harry Styles barátnője.Ami alapjáraton nagyon is jó lenne...ha tényleg ez lenne az igazság!De így csak hazudunk mindenkinek!Megölöm,csak érjek haza!!!!

14:51

A napom nem telt másból,csak gratulációk fogadásából és műmosolygásból.Egyedül Polly és Kate tudja a teljes igazságot.A többiek elé nem mertem kiállni azzal,hogy "Ó...Bocsika,mégsem vagyunk együtt Harryvel.Ez az egész egy aprócska félreértés volt!"Ezzel a mondattal örökre elástam volna magam!Inkább csendben vártam,hogy végre mehessek haza.Azonban a  suli ajtaján kilépve megint elöntött az idegesség attól,amit láttam.HOGY LEHET VALAKI ILYEN HÜLYE??? o.O

14:56

*Harry szemszöge*

Már vagy öt perce álltam a kocsimmal a parkolóban,amikor végre megpillantottam Beckyt.Mikor észrevett megállt egy pillanatra,majd gyors léptekkel közeledni kezdett.Elmosolyodtam,mert azt hittem,hogy kapok egy hatalmas ölelést...ehelyett elment mellettem,beszállt az autóba és becsapta maga után az ajtót.(Szegény kicsi kocsim..nem szeretem,ha ilyen durván bánnak vele.)Én meg ott álltam az ölelésemre várva,szinte tárt karokkal.Mikor rájöttem,hogy nem kapok semmiféle ölelést,én is beszálltam és beindítottam az autót.Amit a fiúk küldtek utánam egy kommpal,mert tudták hogy a Range Rover-em nélkül nem bírok ki egy napnál többet.
-Most meg mi van?-kérdeztem a mellettem durcázó lányt.A kezeit a melle előtt összefonta és az orrát húzgálta.
-Nem kellett volna értem gyere!-jelentette ki.-Az egész suli azt hiszi,hogy együtt vagyunk.Ezzel csak rátettél egy lapáttal.Mérges vagyok rád!!-fordult az ablak felé.
-Apukád hívott fel,hogy jöjjek érted,mert félt téged.Nem akarja,hogy bármi bajod essen,míg haza érsz.És nem kell egyből keresztbe lenyelni az embert!-védekeztem.
-Nem érdekel!Ha apa annyira félt,legközelebb jöjjön értem ő!-állította tovább az igazát,amin elnevettem magam.-Mit nevetsz?-pillantásával ölni tudott volna.
-Téged!Olyan aranyos vagy,amikor mérges vagy.És most jöttem rá arra,hogy valószínűleg te vagy az egyetlen lány,aki nem akarja,hogy haza vigyem,vagy hogy egy párként tekintsenek ránk.Tetszik ez az ellenállás!-vigyorogtam.-Szeretem a makacsságodat...különlegessé tesz.-folytattam.
-Oké..ezt hagyd abba és az útra figyelj!-parancsolta könyörtelenül,de azért felfedeztem egy mosolyt az arcán.Talán mégsem haragszik annyira,mint ahogy mutatni próbálja!.:D

21:19

*Becky szemszöge*

Még mindig haragszom Harryre!Hogy lehet ilyen felelőtlen???Összetörte rengeteg rajongójának a szívét,hiszen most mindenki azt gondolja,hogy én vagyok a választottja.A világon több ezer...sőt,több millió lány lenne hálás egy pillantásáért,vagy egy közös fotóért.Erre itt vagyok én,akinek az is megadatott,hogy a barátom lehet....biztos igazságtalannak gondolják!És igazuk van!Tudom milyen érzés,hiszen alig pár hónappal ezelőtt még én is csak álmodoztam erről.Harryvel keltem és feküdten és minden adandó alkalommal azt kívántam,"Bárcsak örökre vele lehetnék."....Most itt van velem és elhalasztom a lehetőségemet,talán az egyetlent!De azt sem tudom,hogy mit érzek iránta...a nagyobb gond viszont az,hogy ő mit érezhet irántam?Mi van,ha csak szórakozik velem??..Valahogy ki kell derítenem,hogy mi a helyzet kettőnkkel....De még várnom kell,nehogy "elriasszam" magamtól,mert akkor a barátja sem lehetek!

2014.Június.1. (Vasárnap)/1 héttel később/

10:37

Harry egy ma délutáni géppel megy haza,amit egyáltalán nem akartam,de már egy hete itt van és biztos sok dolga lehet.Szerencsére a kis "vitánk" után hamar kibékültünk és minden délutánt együtt töltöttünk.Tegnap például azt találta ki,hogy újítsuk fel a szobámat!Hiába győzködtem,hogy nem kell,meg hogy nekem a jelenlegi teljesen megfelel...hajthatatlan volt,így végül én is beadtam a derekam.Új ajtót vett,mivel a másikat betörték a rendőrök.Új bútort is kaptam és kimeszeltünk.Persze Harry nem állta meg,hogy ne hülyéskedjen,így minden...beleértve engem is tiszta festék lett.Végülis jót játszottunk...anya egyszer benyitott,mi meg pont a földön fetrengtünk és egymást csikiztük,miközben festékkel borítottuk be a másikat.Anya ahogy bejött,azzal a lendülettel fordult is ki a szobából.Megijedt!..:D

Mára nem terveztünk semmi különlegeset...helyette a közös pihenés mellett döntöttünk.Jó....tudom,hogy nem valami kreatív,de minden percét kiakartuk használni az együtt töltött időnek.Furcsa,hogy milyen jól érzem magam a társaságában.....Valami romantikus vígjátékot néztünk meg egy jó nagy adag popcorn,gumicukor és fagylalt társaságában.Harry próbálta leutánozni,ahogy a pasas balettozni tanul...mondjuk úgy,hogy nem sok sikerrel!
-Na?Mi olyan vicces??Talán nem jól csináltam?-dőlt vissza mellém az ágyba.Szerencsére senki sincs itthon rajtunk kívül,így be tudtunk zárkózni a szobámba anélkül,hogy apa figyelne minket.Ezen a héten már majdnem az őrületbe kergetett a folyamatos "megvédem a kicsi lányom" viselkedésével.Ha Harry megölelt a konyhában úgy nézett rá,hogy még egy szellem is megijedt volna attól a nézéstől....nem hogy Harry!.:D
-Háát...te határozottan viccesebben csináltad!-jelentettem ki a hasamat fogva.
-Akkor várd csak ki!Most jön a romantikus része!Az biztos jobban fog menni!-vágta rá.-Óh...drága hölgy...felkérhetem egy táncra??-kérdezte a főszereplő hangját utánozva.
-Örömmel!-adtam ki én is egy elég furcsa hangot.Harry felrántott és elkezdett velem ugrálni az ágy tetején.Azt meg ne kérdezzétek,hogy milyen tánc volt,mert fogalmam sincs.De nagyon jól éreztem magam.A végén elestünk egymás lábában..de úgy,hogy rajta feküdtem.
-Előnyös póz!-húzgálta a szemöldökét.Vállba boxoltam,majd lemásztam róla.

A filmezés után kimentünk napozni,hiszen Júniushoz képest már nagyon jó volt az idő.Újabb fotókat készítettünk,amit majd megmutat a fiúknak és idézem, "Majd elsárgulnak az irígységtől!"

15:01

-Tessék!-mondtam,mivel kopogtattak az ajtón.Csak nevetve tudtam beszélni,mert Harry megint előadta az egyik vicces sztoriját a színfalak mögötti történésekről..
-Nem akarok zavarni,de mostmár indulni kellene a reptérre,ha nem akarod lekésni a gépet.-mondta anya,majd elment.
-Akkor majd én kiviszlek!-vágtam rá.Harry elmosolyodott,felkapta a bőröndjét és már indultunk is.

15:19

Az út csendben telt,csak egyszer-egyszer szólaltunk meg.Mikor beléptünk a reptér ajtaján egy rakás fotós rohamozott meg minket.
-Honnan a fenéből tudnak ezek mindent???-kérdeztem Harryt,ám ő nem válaszolt,csak mosolygott és átlökdösött a tömegen.Biztos nem hallotta a hangzavar miatt...mindegy!Miután becsekkolt megint búcsúzkodni kezdtünk..már sokadjára.
-Hát akkor szia....puszilom a srácokat és üzenem nekik,hogy iszonyatosan hiányoznak.-mosolyogtam.
-Nem biztos,hogy átadom.-jelentette ki,miközben próbált komolynak tűnni...nem nagyon sikerült,hiszen egy másodperc után elnevette magát.-Csak vicceltem.-tájékoztatott.-Ígérd meg,hogy vigyázol magadra....ha már én nem tudok.Ne halljam,hogy bajod esett!Oké?-kérdésére csak bólogattam,majd megölelt.Már húzódtam volna el tőle,amikor megfogta az államat és megpuszilta a szám sarkát.-Hiányozni fogsz!-elmosolyodott,majd elindult a hosszú folyosón.Én csak álltam ott ledermedve,de azért mosolyogtam.A fotósok persze mindent láttak és természetesen fel is vettek.Nehezen,de sikerült átfurakodnom köztük,így végre haza mehettem.Otthon pedig az volt az első dolgom,hogy felhívtam Pollyt.
-Harry majdnem megcsókolt!Engem!Te feltudod ezt fogni??Megpuszilta a szám sarkát!Úristen én ezt el sem merem hinni.-áradoztam a telefonban.-De miért csinálja ezt velem??Azt hittem,hogy csak barátok vagyunk..ezzel csak megnehezíti a dolgom.Mostmár végképp nem tudom,hogy mit érzek iránta.-váltottam komolyra.
-Óh,ne már!-nevetett barátnőm.-Eddig is ő volt a kedvenced és teljesen oda vagy érte.Én azon csodálkozom,hogy eddig nem teperted le,amilyen szituációkba kerültetek!Emlékszel arra az éjszakai játékra,amikor....-kezdte el,de belevágtam.
-Oké..ezt hagyd abba,mert megint elpirulok!-kértem mosolyogva.
-Na látod!Te sem gondolod komolyan,hogy nem tudod,mit érzel iránta.Meg voltál,meg vagy és meg is leszel érte őrülve.Különben miért hívtál volna fel azzal,hogy majdnem megcsókolt???-itt elhallgatott,majd folytatta.-Drága Becky,te szerelmes vagy Harry Stylesba!!!-jelentette ki.

Az egészben az a legviccesebb,hogy ezt én is tudtam!Talán csak arra vártam,hogy valaki más szájából is hallhassam...Kellett valaki,aki megmondja,hogy ez nem egy álom.Harry tényleg flörtöl velem...tényleg megengedi,hogy a tetkóját tapogassam az éjszaka közepén egy általa kitalált játék keretében...tényleg megpuszilt a számsarkán,amikor elbúcsúzott tőlem....és tényleg azt mondta,hogy hiányozni fogok neki!Ez mind velem történik és ez igenis a valóság.De most hogyan tovább???????