Sunshine In My Heart

66.fejezet

"Az ENYÉM!!"

Hellóka!!.:)
Egy csöppnyit szomorú vagyok,mert alig kaptam komit az előző részhez,ahol azért elég lényeges dolgok történtek.Viszont vannak új rendszeres olvasóim és rengetegen néztek fel az oldalamra az előző rész óta,és ennek nagyon nagyon örülök!De most nem tudom eldönteni,hogy tetszett e a rész,vagy sem...:/

 De  itt vagyok a következővel,kissé betegen...megint.Azt hiszem,most jön ki rajtam a suli okozta stressz...Remélem mindenkinek jól sikerült az évvégije,és élvezitek a nyarat!Menjetek kirándulni,legyetek a barátaitokkal,hallgassatok sok One Direction-t és menjetek koncertre,ahol sok sok fényképet és videót csináltok!.:D Oké...kicsit elragadtattam magam!Bocsánat!.:P Jó olvasást és várom a komikat!!!!

2014.December.24. (Szerda)

10:11

*Becky szemszöge*

Megtörént....Igaz,hogy sokadjára,de olyan volt,mintha most lettem volna vele először!Mintha másodjára is Harrynek adtam volna oda a szüzességemet!Már másodjára tett mindennél boldogabbá az a srác,akit mindennél jobban szeretek!És erre csak most jöttem rá igazán!Úgy értem...amikor megismerkedtünk,sőt már azelőtt is totál bele voltam zúgva Harrybe,de az érzés most annyira intenzív lett,hogy tudom,soha nem fogom Őt elengedni!Most,hogy visszajöttek az emlékeim a kapcsolatunkat illetően,rájöttem,hogy mennyire rossz volt nélküle.És így utólag belegondolva érthető,hogy miért reagált a  testem rá úgy,ahogy.Azt hiszem tudat alatt,mindig is tudtam,hogy Ő az enyém!Az agyam Niallt hitte a barátomnak,a szívem pedig Harryt!Ha ez nem SZERELEM,akkor mi az?!!

Úgy gondolom,hogy csodálatos éjszakát tudhatunk magunk mögött Harryvel!Minden olyan volt,mint a baleset előtt!Harry minden rezdülésemet figyelte,és minden lehetséges eszközt megragadott,hogy a csúcsra juttasson.A testünk és a lelkünk is összhangban volt ,ebből tudom,hogy minket egymásnak teremtettek.Volt egy-két új dolog,amire nem számítottam és iszonyatosan amatőrnek éreztem magam,de Harry megnyugtatott azzal,hogy majd Ő mindenre megtanít,amit tudnom kell!Az éjszaka tehát fenomenálisra sikerült!!És figyelembe véve,hogy olyan 17 éves korom óta fülig szerelmes vagyok Harrybe,most extra boldog vagyok!!

Óvatosan kimásztam az ágyból,ügyelve arra,nehogy felébresszem az én göndör hajú hercegemet.Mezítláb,anyaszült meztelenül topogtam el a szekrényig,amiből kivettem Harry egyik ingét és magamra kaptam.Felvettem a bugyimat,ami a tegnap este folyamán valahol a fürdőben elkallódott és halkan kiosontam a konyhába.Nem sok kedvem volt otthagyni Őt,de annyira éhes voltam,hogy a gyomrom hangosan korgott.Muszáj volt kijönnöm a szobából,mert attól féltem,hogy felébresztem!És rájöttem valamire!Az a fajta tevékenység,amit Harry és Én űztünk a tegnap este folyamán,kimeríti az ember energia tartalékait!

A konyhába érve előkaptam két szelet kenyeret és csináltam belőlük pirítóst.Amikor kész volt,megpakoltam őket mindenféle finomsággal,amit a hűtőben találtam és egy pohár forró tea kíséretében a nappaliba vonultam,hogy tévézzek egy kicsit.

10:51

Kicsivel több,mint 30 perc elteltével már nagyon unatkoztam!!És,ami még engem is meglepett,hogy hiányoltam Harryt magam mellől.Hozzá akartam bújni,érezni akartam,ahogyan simogatja a kezemet és meg akartam csókolni.És tudatában annak,hogy a vágyaimat nem tartana sokáig beteljesíteni,eldöntöttem,hogy Harrynek ideje felkelni!!

Felpattantam a kanapéról,és sietős léptekkel a háló felé vettem az irányt,majd halkan benyitottam.Harry még mindig aludt.Teljesen szétterült az ágyon,a takarót félig lerúgta magáról és békésen szuszogott.Nem tudtam rá mást mondani,csak azt,hogy gyönyörű.És ez a két lábon járó csodapasi csak az ENYÉM!Halellujjah!!Habár jó volt nézni,ahogy alszik,de nem akartam csak bámulni!Meg akartam érinteni és el akartam vele feledtetni azt a pár hónapot,amíg szenvedést okoztam neki.Mindent be akartam pótolni mihamarabb!

Egy kevés ideig gondolkodtam azon,hogy a kellemes vagy a durva ébresztőt válasszam,de a végén az utóbbinál maradtam.Két lépést hátraléptem az ágytól és egy jól irányzott ugrással rávetettem magam.De semmi!Nem reagált,még csak meg sem ijedt!!Semmi jelét nem adta annak,hogy ébredezik.Tovább próbálkoztam.Ujjaimat belefúrtam az oldalába,oda ahol tudom,hogy nagyon csikis.De még mindig aludt,meg sem moccant.Kezdtem azt hinni,hogy meghalt,vagy kómába esett,úgy mint én!Aggódni kezdtem miatta,de úgy döntöttem,hogy még valamit azért megpróbálok,hátha szerencsével járok.

*Harry szemszöge*

 A tegnap éjszaka egyszerűen csodálatos volt!Beckyvel a karjaimban úgy aludtam,mint a tej,de amikor reggel kimászott mellőlem azonnal felébredtem.Nem akartam kimászni a meleg takarók alól,ahol még mindig éreztem az illatát.Gondolkoztam azon,ami az éjszaka történt.Elmosolyodtam,amikor rájöttem,hogy most már minden a régi lesz,sőt,még talán jobb is lesz.A tegnap este olyan volt,mintha újra megpecsételtük volna a kapcsolatunkat és tudtam,hogy már az ENYÉM!Ő az,akivel teljes lehet az életem,ezért soha nem fogom Őt elengedni.Soha többet nem fogok elkövetni olyan nevetséges hibákat,mint ami Hannahval történt!Vigyázok arra,hogy mit teszek és mit nem,és tisztelni fogom azt,amim van!Vagyis sokkal inkább akim van!

A nagy gondolkodás közepette meghallottam,ahogy nyílik az ajtó,így gyorsan becsuktam a szemem.Gondoltam,hogy Becky az,hiszen nem volt más a házban,és amúgy is éreztem azt a kellemes barack illatot,ami csak neki van.Egy pár percig állt az ágy mellett,majd hirtelen rám ugrott.Eléggé meglepődtem,és majdnem elkiáltottam magam,de a fene sem tudja,hogy miért,tartottam magam és tettetem tovább,hogy alszok.Mivel nem mozdultam csikizni kezdett,hátha azzal fel bír kelteni,de nem jött be.Nagyon kevésen múlott,hogy nem nevettem el magam,mert pontosan ott csikizett,ahol a legérzékenyebb voltam az ilyesmikre.Amikor már csak egy cérna szál választott el attól,hogy kitörjön belőlem a nevetés,hál' istennek Becky abbahagyta a merényletét.Pár pillanatig csak csendben ült rajtam,én pedig vártam,hogy mi lesz a következő akciója.A gondolataim éppen kezdtek a "piszkos" kategória felé terelődni,amikor óvatosan megtámaszkodott a mellkasomon és lassan előre hajolt.A száját az enyém felett tartotta,éreztem,ahogyan kifújja a levegőt az ajkaimra.
-Nem gondolod,hogy ideje felkelni??-suttogta,majd egy óvatos puszit nyomott a számra.

Már abban a pillanatban tudtam,hogy Ő győzött,de azért még kitartottam.Vártam,hogy mi fog kisülni a dologból.Mivel az első puszira nem reagáltam,adott egy rendes csókot.Az alsó ajkamat a fogai közé vette és finomat megharapta.Úgy csókolta végig a nyakamat,mintha üvegből lennék és attól félne,hogy összetörök,utána pedig a tetoválásaimat vette célba.Nedves csókokat hagyott a '17BLACK' felirat mentén,végig haladt a madarak szárnyán,majd a pillangóra tapasztotta ajkait.Amikor még lejjebb ment és már a hasamnál járt,erősen összeszorítottam a szememet.


Szerencsére egy fél pillanatra abba hagyta,így volt időm levegőt venni,de amint észre vette,hogy még mindig csukva van a szemem folytatta a "kínzásomat".
-Tudom,hogy ébren vagy!-közölte velem jókedvűen,miközben végig futtatta ujjait mindkét oldalamon.Egy kicsit lejjebb csúszott,ezzel a combomra helyezve a testsúlyát,majd újból lehajolt.Kissé elhúzta a takarót,ami a derekamtól lefelé takart,és az újonnan felfedezett helyeket is végig csókolta.-Jesszus!-motyogta halkan,amikor rájött,hogy nincs rajtam alsó.Azt hittem eltántorodik,és abbahagyja,amit elkezdett,de nem!Ott csókolt,ahol a legkevésbé számítottam rá!Ekkor szakadt el az a bizonyos cérna.
-Ha ezt tovább fojtatod félő,hogy ismét leteperlek és megismételjük a tegnap esti programot!-szólaltam meg vigyorogva,miközben kinyitottam a szemeimet és rátapasztottam mindkét tenyeremet a fenekére.Éreztem a bőrömön,amint elmosolyodik,majd egy utolsó puszi után a hasamon felemelkedett,én pedig megcsókoltam.-Jó reggelt!-motyogtam a szájába.
-Jó reggelt!-dúrt bele a hajamba,miközben én felültem.-Azt hittem soha nem kelsz fel!-mosolygott rám.
-Én is azt hittem,egészen addig,amíg el nem kezdtél csókolgatni kifejezetten érzékeny terülteken!De az az ugrás sem volt piskóta!-vigyorogtam .
-Mi?!!Óh,úgy tudtam,hogy csak színleltél!-ütött a vállamra.Egy fél pillanat alatt magam alá gyűrtem,így hozzám került az irányítás joga.
-Ki nem hagytam volna azokat az édes puszikat!-csókoltam meg újból.-Mellesleg nagyon jól áll neked az ingem.-jegyeztem meg.
-Tényleg??Pedig háromszor is beleférnék,olyan nagy rám!-nevette el magát.
-Hát...szerintem is lehetne egy ici-picit rövidebb és átlátszóbb,de így is kifejezetten szexi!-vigyorogtam rá,miközben feljebb tűrtem az ing alját és végig simítottam a combján.Tisztában voltam vele,hogy iszonyat nagy mákom volt,hogy rátaláltam,mert most nekem van a legszebb barátnőm!Hivatalosan is!Újból!

16:27

*Becky szemszöge*

A nap nagy részén nem csináltunk semmi különlegeset,csak hétköznapi dolgokat.Filmeztünk,ebédeltünk,és el voltunk foglalva egymással.Harry egy percre sem hagyott magamra és figyelte minden mozdulatomat,mint aki attól tart,hogy megszökök tőle.Pedig ettől igazán nem kellene félnie!Engem már ha akarna sem tudna levakarni magáról!:D

Egy jó órája elkezdtünk készülődni Louis vacsorájára.Harry nagylelkűen felajánlotta,hogy fürödjünk együtt,de sajnos "nem"-et kellett neki mondanom,mert tudtam,hogy abból minden lenne,csak fürdés nem.És akkor holnapra sem érnénk oda Louishoz,nemhogy fél hatra!Végül én vettem birtokba a fürdőt először.Körülbelül fél óráig áztattam magam,majd megmostam a hajamat és a fogamat.Amikor végeztem Harry bement letusolni,én pedig a szobában folytattam a készülődést.Boldogan dúdoltam a dalt,amit Harry énekelt-mert imád teli torokból énekelni,amíg tusol-miközben azon gondolkodtam,mit is kellene felvennem.Nem volt túl nagy a választék,mivel csak az a pár ruha volt nálam,amit Harry szedett össze nekem egy pár napja.A fő problémát az jelentette,hogy egyik sem volt ünnepélyes,vagy kimenő ruha.A fene gondolta,hogy vacsorára leszünk hivatalosak!Szakadt szabadidő naciban és foltos pólóban mégsem illik beállítani egy ilyen alkalomra!Tehát maradt "a szükség törvényt bont" típusú megoldás!

Gondolkodás nélkül nyitottam ki Harry gardróbját,azt remélve,hátha ott találok valami nekem valót.2 perc nézelődés után megszületett a tökéletes ötlet!Kivettem Harry egyik hosszabb piros kockás ingét és magamra vettem.Nem gomboltam be az összes gombot,helyette az utolsó kettőt nyitva hagytam és úgy igazítottam be,hogy olyan legyen,mintha az lenne a dekoltázs rész,az ingujjakat pedig a mellem alatt masniba kötöttem.És Tádá!!Készen volt a megfelelő kimenő ruha!Nem volt az a hű,de hosszú darab,de nem látszott ki semmim,így pont jó volt.

Mivel a hajam magától elég hullámos,így nem kellett vele csinálnom sok mindent.A vasalás már alapból kiesett,mert Harry házában nincs helye ilyen,idézem "kínzóeszközöknek". Fésülködés után a frufrumból egy tincs még mindig kiállt,így muszáj volt kezdenem vele valamit.Megpillantottam Harry szürke sapiját a széken és a fejemre húztam,úgy hogy a hajamat elöl hagytam.Hála a táskámban hordott vész-smink felszerelésnek ki tudtam magam sminkelni egy kicsit,így nem voltam olyan hétköznapi.Végül felkaptam a magas sarkú csizmámat és ezzel teljesen kész voltam.Belenéztem a teljes alakos tükörbe,és meglepődve láttam,hogy nem is lett olyan rossz a végeredmény.Sőt,kifejezetten alkalmasnak találtam magam egy karácsonyi-szülinapi vacsira a barátaimmal.

-Héé!!Te kis tolvaj!Ha felveszed a ruháimat,én mibe járjak??!-lépett ki Harry a fürdőből mosolyogva.
-Ha nem áll jól azonnal leveszem!Te vagy a döntő bíró!-körbe fordultam vagy kétszer,hogy jól szemügyre vehessen,majd vele szemben álltam meg.-Na??Milyen??-kérdeztem türelmetlenül.
-Hmmm...-jött közelebb,így egészen közel állt meg előttem és oda hajolt a fülemhez.-Tökéletes!-suttogta.
-Nem bánod,hogy felvettem??-kérdeztem tőle,amikor magához húzott.
-Nem!Csak egy a baj!-nézett rám komolyan.-Nem engedhetem,hogy sokan lássanak benne,mert mindenki rá fog jönni,hogy neked jobban állnak a ruháim,mint saját magamnak!-mondta mosolyogva.
-Nem is igaz!-nevettem el magam,majd megcsókoltam.Egy perc után kimentem a szobából és hagytam öltözködni.Ha láttam volna,amint leveszi azt a pinduri törölközőt a derekáról,nem biztos,hogy engedtem volna,hogy felvegyen valami mást.Jobb volt,hogy külön voltunk amíg öltözött!!

17:05

-Hahó!Polly,itthon vagy???-kiabáltam,amikor beléptem a lakásba.-Polly!!!Hallod??-kiáltottam megint.Muszáj volt először az én házamba jönnünk,mert az összes ajándékot itt hagytam.
-Szívem!Hiába kiabálsz ötször,akkor sem fog senki visszaszólni,mert üres az egész ház!Biztosan Louisnál vannak.-közölte velem Harry.-Menj fel az ajándékokért,én megvárlak idelent.-puszilt meg,majd sürgetően a fenekemre csapott.Vigyorogva mentem fel,kettesével véve a lépcsőfokokat,majd nagy lendülettel nyitottam be a szobámba.Minden pontosan úgy volt,ahogyan hagytam.A szekrényem elé léptem,ahová elrejtettem az ajándékokat.Szépen sorjában pakoltam ki mindet,de amikor az utolsó csomaghoz értem,kirántottam vele együtt egy csomó papírt.
-Jajj!A levelek!-kaptam ijedten a számhoz.Gyorsan letérdeltem,összekapkodtam mind a 14-et és visszatömtem őket a fiókba.Nem az volt a baj,hogy szétszóródtak,hanem az,hogy mivan,ha Harry meglátja őket?!Nem hiányzik egy féltékenységi jelenet,most,amikor éppen csak rendbe jöttek a dolgok.

Most jutott először eszembe a titkos hódolóm,amióta Harry visszajött Chesire-ből.Mondjuk azóta nem is kaptam egyet sem.
-Várjunk csak!-pillantottam a levelekre.
-Becky,jössz már??El fogunk késni!!-kiabált fel Harry.
-Mindjárt!Csak még egy perc!-szóltam vissza,majd újból a papír darabokra összpontosítottam.Az első levelet Harry távozása után kaptam,az utolsót meg azelőtt,mielőtt visszajött volna.Minden levélben le volt írva valami a kapcsolatunkról.Az úszás,a találkozás..-Jajj,de hülye vagyok!-csaptam a homlokomra nevetve.Rájöttem,hogy a titkos hódolóm maga Harry.-De aranyos!-mosolyodtam el.Felpattantam a földről és felkaptam a csomagokat.
-Nem gondoltam,hogy ilyen romantikus vagy,de imádom ezt az oldaladat!-szaladtam le a lépcsőn és egyenesen Harry nyakába ugrottam a csomagokkal együtt.
-Nem gondoltam,hogy az egy helyben álldogálás ennyire romantikus dolog,de ha te mondod...-ölelt szórakozottan magához.Boldogan csókoltam meg,ezzel próbálva megköszönni mindazt,amit értem tett.-Hmm..ha ilyen csók jár érte,azt hiszem többször fogok csak úgy álldogálni.-jegyezte meg jó kedvűen.
-Nem azért kaptad!-nevettem.-A levelekért járt,amiket küldtél,amikor Chesire-be utaztál.Alig két perce jöttem rá,hogy te voltál.-mosolyogtam.
-Jah,hogy az!Hát igen....akkoriban nagyon elveszett voltam.Nem bírtam itt maradni és nézni,ahogy Niallel vagy...ugyanakkor nem ülhettem tétlenül a csodára várva.Muszáj volt tennem valamit,hogy visszahozzam az emlékeidet.A levelezés tűnt a legjobb ötletnek,bár nem voltam biztos benne,hogy el is olvasod őket.-magyarázta egy kicsit zavartan.
-Mindet elolvastam az első betűtől az utolsóig.És tudod mit?!Én még életemben nem hallottam ilyen aranyos dologról!-mosolyogtam rá,majd büszkén megcsókoltam.
-Oké...örülök.Csak ne híreszteld,mert akkor megölöd a rossz fiús imidzsemet.-vigyorgott.
-Nem vagy te rossz!Sőt,te vagy a legjobb ember,akit valaha ismertem.-közöltem vele.
-Ha szerinted így van!Nekem nincs jogom ellenkezni!-nevette el magát.-De mostmár tényleg menjünk,mert Louis kitekeri a nyakunkat,ha nem érünk oda időben.-mosolygott,majd elvette tőlem az ajándékokkal teli szatyrokat és elindult kifelé.Amikor a kocsi elindult azon filóztam,hogy vajon mit fognak hozzánk szólni a többiek?Féltem az esetleges rossz reakcióktól,de nem tudom pontosan,hogy miért.

17:35

 *Polly szemszöge*

-Hol a galambdúcban vannak már???!-aggodalmaskodott Louis.
-Nyugi haver!Még csak 5 percet késnek!-röhögött Niall,és mindenki más is.Galambdúc??!
-Lehet,el sem jönnek!-húzta meg a vállát Liam.
-De!Ha az én Galambom valamit megígér,akkor az úgy is lesz!Márpedig Harry megígérte,hogy ráveszi Beckyt,hogy jöjjön el!-durcásan keresztbe tette a kezét a mellkasa előtt.Néha még a mai nap is meglepődök azon,hogy mennyire hülye is tud lenni.Pedig nem kellene,mert mégiscsak Louis Tomlinsonról beszélünk!Akárhányszor találkozunk mindig sírásig nevetem magam,és érzem,hogy ez ma sem lesz másképp.

Louis úgy döntött,hogy a legalkalmasabb Eleanor házában megrendezni a vacsit.El-nek nagyobb az ebédlője és a nappalija is,mint a One Direction házban és amúgy is ő főzte a kaja nagy részét,így egyszerűbbnek tűnt.A nappaliban ücsörögtünk,és vártunk Beckyékre,de úgy látszik hiába.
-Niall!!Vigyázz,a fa!!!-kiabáltam barátomra,aki a nagy hadonászás közepette majdnem felborította a hatalmas karácsonyfát.Éppen azt magyarázta,hogyan hessegetett el egyszer egy giga méretű bogarat egy táborozás közepén,még annó,középiskolás korában.Vicces sztori volt,de szegény fa,majdnem megszívta!
-Köszi!-nézett rám hálásan,de vigyorogva Niall,majd odasétált mellém és megcsókolt.Amióta Becky elment otthonról,én minden időmet a szőkeséggel töltöm.Már nagyon hiányzott az én kis haspókom,arról nem beszélve,hogy nem volt kinek főzzek! :D

Pont azon röhögtünk,ahogy Louis megpróbált utánozni egy fókát,amit még tavaly nyáron látott az egyik állatkertben,valahol Európában,amikor halk ajtócsapódásra lettünk figyelmesek.
-Sziasztok!!-kiabált Harry.Mivel nem hallottam csak az ő hangját,úgy gondoltam,hogy egyedül jött.
-A nappaliban vagyunk!-tájékoztatta Zayn,mintha a hangos röhögésből nem jött volna rá magától is.
-Halihó!-köszönt Becky boldogan,amikor Harryvel beléptek a nappaliba.Annyira  meglepődtünk,hogy egy pillanatra elhallgattunk és csak néztünk.Louis tért észhez először és egy hatalmas ugrással Harryre és Beckyre vetette magát.
-MÁR ÚGY HIÁNYOZTATOK!!-kiabálta és jó szorosan ölelte őket.
-Khm...Louis!Összenyomod szegényeket!-szólt rá Eleanor.Louis szófogadóan lemászott róluk,majd egy hatalmasat visított.
-Hé!Halkabban,mert megsüketülünk!-szólt rá nevetve Beck.

*Harry szemszöge*

Lou akkorát sikított,hogy jó eséllyel beszakadt a dobhártyám!Miután Becky rászólt ugrálni kezdett,majd megragadta összekulcsolt kezünket és diadalittasan a magasba emelte.
-Tudtam!-vigyorgott.A többiek szeme elkerekedett a meglepetéstől,és kellett nekik pár perc mire felfogták mit is látnak.Legelőször Polly szaladt oda hozzánk és megölelte Beckyt.
-Én annyira,de annyira örülök nektek!És mérhetetlenül sajnálom,ami történt.Nem akartunk hazudni,de nem láttunk más lehetőséget és....-magyarázta Polly,de Becky nem engedte tovább beszélni,hanem megint megölelte.Jó volt újra ilyen boldognak látni őket!
-Akkor mostmár mindenre emlékszel??-kérdezte Perrie.
-Igen,azt hiszem!De,ha nem,az sem baj!-mosolygott Beck.
-Ezt,hogy érted??-értetlenkedett Zayn.
-Úgy drága Zayn,hogy most már mindenre emlékszem,amire kell.Tudom,hogy kik a barátaim,a családom és a szerelmem.Mi más kellene még?!-szorította meg a kezem barátnőm.

19:40

-Hmmm...ez nagyon finom volt!-mondtam Eleanornak,miután az utolsó falatot is lenyeltem.-Köszönöm!
-Egészségedre Harry!-mosolygott El.-Megyek és elmosogatok,mert nem maradt tányér a tortának!-nevetett.-Utána ajándékosztás!-tette hozzá sietve.
-Segítünk!-szólalt meg egyszerre a négy lány,ami vicces is volt és ijesztő is.
-Muszáj neked is menned??-húztam vissza Becket az ölembe.
-Nem,nem muszáj,de megyek!-mosolygott,majd megcsókolt.A többiek hangos "húúúú"-zásba és fütyölésbe kezdtek.Azt hiszem elszoktak a látványunktól!:D Becky elmosolyodott,majd felállt és a lányok után ment.
-Egy szót se!-emeltem fel a kezemet vigyorogva,amikor láttam,hogy nagyon mondani akarnak valamit.-Inkább gyertek és pakoljuk a fa alá az ajándékokat,amíg a lányok mosogatnak!-álltam fel és indultam el a nappaliba.Mind a négyen követtek,így egy kicsit mi is egyedül lehettünk.

-És mi a helyzet veletek??Hogy jöttek vissza Becky emlékei??-kérdezte kíváncsian Zayn,miközben az ajándékokat helyeztük a hatalmas fa alá.
-Hát igazából már sejtette,de minden azzal kezdődött,amikor kijelentette,hogy Ő márpedig ellen tud állni nekem!Én meg persze,nem hagyhattam,hogy neki legyen igaza,így bevetettem a vonzerőmet.-kezdtem el mesélni.
-Óh,jajj!A harry-féle vonzerő!!-ájuldozott Louis.
-Igen...na és utána megcsókoltam azt hiszem az váltotta ki belőle az emlékeit.Utána együtt fürödtünk...a többit meg gondolom magatoktól is kitaláljátok!-nevettem el magam.
-Wáó!!Gratulálok!-pacsizott velem Louis és Niall.
-Hát ez nem semmi!-öklöztem Zayynel is.
-Ez tényleg nagyon jó!-ölelt magához Liam is.-Csak egy kérdést még!Hannahra emlékszik??-kíváncsiskodott.A hideg végig futott a hátamon,és a tarkómon égnek álltak a hajszálak már a név hallatára is.Egyenesen rühellem azt a csajt!Elcsábított,és miatta vesztünk össze Beckyvel.Miatta szált fel arra a gépre,és szenvedett balesetet.Ő minden bajom okozója!!!!
-Ne is mondd!Fogalmam sincs!Nem szeretném,ha megint baj lenne belőle!Talán jobb is,ha nem tudja!-mondtam lehajtott fejjel.
-Mi nem szólunk egy szót sem,csak nehogy aztán az legyen a baj,hogy nem mondtad el neki a teljes igazságot,amikor lehetőséged lett volna rá!-mondta komolyan Louis.Ez egyike volt azon ritka pillanatoknak,amikor az én legjobb barátom felnőttként viselkedett.Ilyenkor tudom,hogy tényleg komoly gondban vagyok.De most nem érdekel,mert csak a boldogságra akarok koncentrálni egy darabig.

20:09

*Becky szemszöge*

-Már ideje volt!Gratulálok!!-ölelt magához Danielle,miután végeztem a beszámolómmal a tegnap este történéseiről.
-Bizony!És tudod,hogy nem szoktam ilyeneket mondani,de benneteket egymásnak teremtettek!-mosolygott legjobb barátnőm,a többiek pedig helyeslően bólogattak!Már egyáltalán nem haragudtam rá,sem pedig Niallre.Sokkal inkább hálás voltam nekik azért,amit értem tettek.Már tudom,hogy csak jót akartak!
-Nekem vannak a legjobb barátaim!-öleltem magamhoz Danit,Elt,Perriet és Pollyt.
-Menjünk ajándékozni,mert a fiúk rájönnek,hogy őket beszéltük ki!-javasolta Perrie nevetve.

Amikor beléptünk a nappaliba,meglepő látvány tárult elénk.Miért is hittük,hogy 5 percnél tovább képesek nyugton maradni?!Louis az egyik csomaggal a kezében az asztal tetején állt,és próbálta távol tartani a másik 4 fiút magától,amíg meglesi az ajándékot.
-Hé!Tedd azt le!-szaladtam oda és egy ügyes mozdulattal kivettem a kezéből.-Várd ki a sorodat!-nyújtottam rá a nyelvemet.

Mindannyian leültünk a szőnyegre,pontosan a karácsonyfa elé.Először Harry és én adtuk át az ajándékainkat,aminek mindenki örült,de Louis vitte a prímet!Amikor meglátta a pulóvert,amin galambok és répák vannak,végig szaladt az egész házon,azt kiabálva,hogy "köszönöm,köszönöm,köszönöm".
 
-Wááá!!-kiabált ijedten Liam,amikor kibontotta Louis ajándékát,ugyanis egy ezüst kanál esett ki a csomagból.Danielle megfogta az evőeszközt és jó alaposan megvizsgálta.
-Nézd,Drágám!Bele van gravírozva a neved!-nevetett a göndör hajú lány.
-Aha...nagyon szép.-mondta gúnyolódva Liam,majd félve,de megnézte,mit kapott még.-Na ne!Ez most komoly??-húzta fel a szemöldökét,majd felemelte az ajándékot,hogy mi is lássuk.Egy fekete,kötött garbó volt,aminek a közepén egy hatalmas kanál díszelgett.A nevetés kitört belőlem,bár elképzelni sem tudtam,hogy melyik eladó képes ilyesmiket a polcára tenni.-Kinek a zseniális ötlete volt?-kérdezte Liam már mosolyogva.
-Az enyém!-nyújtotta büszkén a kezét a mellettem ülő csodapasi.-Nem hagyhattam ki!-fűzte hozzá röhögve.

23:12

-Jó éjt és még egyszer boldog szülinapot és Karácsonyt te Ökör!-öleltem meg Louist az ajtóban állva.
-Ökör?!!-szökött feljebb a hangja legalább 3 oktávval.-Kikérem magamnak,de azért köszönöm,hogy eljöttetek!-ölelt vissza mosolyogva.Egy utolsó integetés után elindultunk a kocsi felé.-Sziasztok!-köszönt hangosan Louis,amikor beszálltunk.Ő és Eleanor gyorsan bementek és magukra csukták az ajtót.Szegényeknek még fel is kell takarítani!

-Jól érezted magad??-kérdezte Harry,miután beindította a motort.
-Igen!Már elképesztően hiányoztak!Jó volt velük lenni úgy,hogy mindenre emlékszem!És amúgy is szeretem a családias légkört!-válaszoltam mosolyogva.
-Az jó,mert szeretném,ha holnap haza jönnél velem Chesire-be!Meglepjük anyáékat!-jelentette ki vigyorogva.
-Hogy mi csinálunk???!!-néztem egy nagyot.