Sunshine In My Heart

HI EVERYBODY!!..:D

Remélem mindenkit sikerült meglepnem ezzel az extra résszel!.:) Úgy döntöttem,hogy nem hagyom,hogy sokáig a szomorú rész járjon a fejetekben,ezért hoztam a következőt..:) A legközelebbi részt 5 komment után/vagy 8 pipa után hozom!.:D Jó olvasást és kitartást a sulihoz!.:*

 És persze...... Nagyon-Nagyon Sok Boldog Születésnapot Zayn-nek!.:) <3

24.fejezet

Te vagy az!

2014.Június.29.(Vasárnap)

17:26

*Becky szemszöge*

A fiúk már régen elmentek,mert sikerült berendezkednünk.Este 6 körül vissza jönnek vacsira,csak előtte haza szaladtak átöltözni.Őszintén szólva ez lett volna a legjobb napom az eddigi életem során,ha nem szúrom el a dolgokat Harryvel.Még mindig emésztem magam a történtek miatt,hiszen mégiscsak én javasoltam,hogy csókoljon meg.És az a lökött,ahogy Polly fogalmazott a vigasztalásom közben,már nagyon hiányzott.Nem tudom miért,de zavar,hogy nem tudom hol van és mit csinál!Nem tudom,hogy eljön-e egyáltalán vacsorázni,de nem nagyon akarok vele találkozni.Bár valahol mélyen legbelül abban reménykedek,hogy csak úgy betoppan és minden olyan lesz,mint régen.De sajnos erre igen kicsi az esély....

*Louis szemszöge*

Éppen azzal voltam elfoglalva,hogy eperpudingot dugjak Zayn cipőjébe,amikor meglátott és kergetni kezdett.Be a konyhába,át a nappalin,fel a hálószobákba,le fürdőbe...egyszóval körben az egész házon.Mivel már nem volt más kiút,a bejárati ajtón akartam elmenekülni,de Harry pont akkor nyitott be,így neki mentem és mind a ketten a szétterültünk a piros szőnyegen.Zayn abba hagyta a futást,megfogta a cipőjét és a benne lévő pudingot a pólómra borította,majd durcásan felcaflatott az emeletre.Erre persze még jobban rám tört a nevetés és büszkén Harryre pillantottam,aki éppen akkor kezdett el feltápászkodni,de nem nevetett velem.
-Mi lett veled??Már nem is nevetsz a hülyeségeimen??-kérdeztem és drámaian a szám elé kaptam a kezem.Harry rám nézett megrázta a fejét,majd elindult a lépcső felé.Gondoltam kiderítem,hogy mi van vele,ezért követtem a szobájába.
-Mi van Louis?-kérdezte,amikor rájött,hogy úgy sem megyek el.
-Ezt én is kérdezhetném!!Mi van Harry??Mi ez a fancsali pofa?-böktem meg arcát,hátha előbukkannak a gödröcskéi,de nem voltak sehol.
-Semmi!!Csak annyi,hogy egy bunkó,hülye vagyok!!-jelentette ki,miközben vetkőzni kezdett.Már megszoktuk,hogy pucérkodik.Annyira,hogy szinte észre sem vesszük,ha nincs rajta ruha.
-De miért???Jó lenne,ha kerek,egész mondatokban beszélnél!Vagy kezdjünk el Activityzni?Akkor holnapra sem találom ki mi bajod....tudod,hogy nem vagyok jó az ilyen kitalálós játékokban.-magyaráztam.
-Szerelmes vagyok Louis!-mindössze ennyit mondott,majd bement a fürdőbe.Gondolkodás nélkül mentem be utána és leültem a wc lehajtott tetejére,majd türelmesen vártam,míg beállítja a vizet és be áll a tus alá.-A lány arra kért,hogy csókoljam meg,de én nem tettem.És azt hiszem,hogy most egy életre elüldöztem magamtól.-magyarázta.-Pedig én csak jót akartam!-tette még hozzá.
-Harry!Már rád sem ismerek!Te nem ilyen vagy!Eddig egy kis flört vagy egy kis csókocska nem volt akadály számodra.Nem tudom,hogy most hirtelen miért lett ez ilyen nagy ügye,de szerintem beszéljétek meg és minden rendbe fog jönni.-tanácsoltam,majd felálltam és elindultam kifelé.-Jah!-fordultam vissza.-Negyed óra múlva indulunk vissza Beckyékhez vacsorázni,addigra legyél kész!-tájékoztattam,majd kimentem.

Gőzöm sincs,hogy milyen lányról lehet szó,mert eddig én azt hittem,hogy Beckynél teper.Erre most kiderül,hogy egy másik lány is felkeltette az érdeklődését?!És ráadásul még szerelmes is belé?!Én már teljesen belekavarodtam!De egyet azért tudok!Jó lesz mihamarabb bemutatnia nekem,mert ha nem tetszik,akkor a legjobb barátjaként kötelességem neki megmondani,hogy nem hozzá való.És amúgy is...nem hagynám,hogy egy unszimpatikus csajszi vegye el tőlem az én galambomat!.:D

18:12

*Becky szemszöge*

-Csengettek!-riadtam fel a konyhában ülve.Polly megforgatta a szemeit,majd elindult ajtót nyitni.-Atyám,most segíts meg!-temettem az arcomat a tenyereimbe.Gyorsan összekaptam magam,majd én is Polly után mentem.A fiúk már bent voltak és amikor megláttak oda jöttek hozzám és egy puszi,valamint egy ölelés keretében köszöntöttek....beleértve Harryt is!Nagyon kínos volt a szituáció és azt hiszem az arcomon is erős pír volt,de örültem,hogy láthatom.Megnyugodtam,hogy nincsen semmi baja.Érdekes módon,amikor ő volt soron az üdvözléssel úgy éreztem,mintha egy Matrix film egyik főszereplője lennék.Abban a filmben mindig lelassul az idő,amikor valami érdekes történik.Én is így voltam vele.Mintha lassított felvételben hajolt volna oda hozzám és annál is lassabban nyomta volna ajkait az arcomhoz.A hideg is kirázott tőle.....

-Hoztam neked kaktuszt!-állt elém vigyorogva Niall,amikor Harry elhajolt tőlem.
-Kaktuszt?!-néztem rá,mire ő boldogan bólintott.Kibontottam a csomagolásból az aprócska cserepet és egy gömb alakú kaktuszt pillantottam meg.
-Látod?Olyan mint egy fej!Ott a két szeme,ott a szája és ott az orra!-mutogatott Niall.-ÁÚÚ!-kapta a szájába mutató ujját.-Szólj rá a kaktuszodra,hogy ne szurkáljon!-pillantott rám.
-Öhm...oké!Olaf...nem szabad Niallt megszúrni!-parancsoltam a tüskés növénynek.
-Olaf??-kérdezett vissza Zayn.
-Igen...ez lesz a neve!-adtam az egyszerű választ.-Miért?Talán nem tetszik?Vigyázz magadra,mert ráduszítom!-"fenyegettem" meg.Erre persze mindenki őrült nevetésben tört ki.A többiektől is kaptunk házavató ajándékot.Liam pezsgőt hozott,Zayn a közös képeinket kereteztette be,Louis egy zöldségkosárral ajándékozott meg,amiben természetesen töménytelen mennyiségű répa volt,Harry pedig egy-egy plüssállatot adott nekünk.Az enyém egy tiszta fehér színű mackó,Pollyé pedig egy barna színű,nagy fülű kutyus volt.Igazán aranyosnak találtuk a figyelmességüket.

18:34

Az ajándékozás után végre leülhettünk enni!Már nagyon éhes voltam,mivel ma alig ettem még valamit.Attól féltem,hogy a vacsora végig szótlanul fog telni,de szerencsére tévedtem.Beszélgettünk és nevetgéltünk...Harry is és én is!Csak éppen nem egymással!A kínos zavartság szinte vágható volt a levegőben.

19:21

Miután elfogyasztottuk a főételeket,ami ez esetben sült krumpli és pácolt hús,valamint töltött fasírt volt,Niall és Polly kimentek a desszertért.
-Becky!-szólalt meg Harry,olyan hirtelen,hogy a számban lévő pezsgőt sikerült félre nyeljem.-Ha nem fulladsz meg,akkor megteszed,hogy kijössz velem?Beszélni szeretnék veled.-mondta mosolyogva.A mosolya csábító és már-már megnyugtató volt.Szerintem érezte,hogy majd kiesik a szívem a helyéből.Felállt a helyéről,oda sétált az oldalamhoz,kézen fogott és kivitt a hátsó kertbe.Hiába nem mondta,hogy miről akar velem annyira beszélni,nyilvánvaló volt számomra.És őszintés szólva nem tartottam jó ötletnek,hogy máris megakarja beszélni,de egyszer úgyis túl kell essünk rajta.Szóval talán jobb hamarabb....talán!
-Nem fázol?-kérdezte,amikor leültünk a hintára."Az istenért húzza az időt?!Csak legyünk túl rajta és kész!"-mérgelődtem magamban,majd nemlegesen megráztam a fejemet.Nem értem min,de elmosolyodott,majd végre beszélni kezdett."Na ebből mi lesz?"-gondoltam,majd igyekeztem lecsillapítani a 360 km/h-val kalapáló szívverésemet.

*Harry szemszöge*

Az évek során rájöttem,hogy Louis hiába viselkedik nevetségesen az év 90%-ában,a többi tízben ő a legfelelősségteljesebb!Most is megfogadtam a tanácsát,miszerint beszélek Beckyvel.

"Hogy mondjam el neki az érzéseimet,hogy ne kapjon frászt tőlem?!A legjobb az lesz,ha egyszerűen csak őszinte leszek.Gyerünk Harry!Most vagy soha!!"-biztattam magam,miközben elhelyezkedtünk a hintán.
-Nézd...-kezdtem bele.-Én nem tudom,hogy mi ütött beléd ma,de megleptél.-mondtam."Na ez volt aztán az igazi őszinteség!Gratulálok!Csak kenjük rá az egészet és már el is van intézve a dolog!Én hülye!!"-szidtam le magam.-Vagyis...nem is így akartam mondani.Mindegy!A lényeg az,hogy...nem azért nem csókoltalak meg,mert nem tetszel...sőt!Csak nem akarok semmit elsietni.Talán velem még soha nem fordult elő ilyesmi,de most ezt érzem helyesnek.Te vagy az első lány,aki nem azért kell....vagyis,ez most nem érdekes.Ami fontos viszont,hogy szeretném,ha az első csókunk különleges,nem pedig légből kapott lenne.Már,ha egyáltalán szóba állsz velem a bunkóságom után.-hajtottam le a fejemet megbánóan.Végre kinyögtem,amit akartam és nagyjából elmondtam az érzéseimet iránta.Amíg beszéltem végig figyeltem az arcát.Egészen addig,amíg ki nem mondtam,hogy márpedig ő tetszik nekem riadt volt,mintha a halálos ítéletét készültem volna megosztani vele.De azután meglepve nézett rám és pislogni is elfelejtett.Abban sem vagyok biztos,hogy az utána lévő részt hallotta-e.Szegényt lesokkoltam egy kicsit,mivel gondolom nem erre számított.
-Értem!-szólalt meg egy kisebb hallgatás után.-Vagyis azt hiszem,hogy értem.De...de te nem..szerelmes vagy?Mert délután még azt mondtad!-kérdezett rá.Mire szólásra nyitottam a számat,Louis rontott ki az ajtón.
-Hééééjhóóó!!Mi ez a nagy kupaktanács?Rólam beszéltetek?-húzgálta a szemöldökét,amin mi csak mosolyogtunk,bár a lehető legrosszabbkor jött utánunk.-Gyertek be!Megmentettem nektek 2 szelet tortát Niall elől!Majdnem az életembe került,de sikerült.Meg amúgy karaokezunk.-tájékoztatott.Mind a ketten felálltunk és bementünk.

2014.Június.30.(Hétfő)

00:26

*Becky szemszöge*

-Just do it,do it,do it!-énekeltem hangosan a mikrofonba a Midnight memories utolsó sorát,ezzel lezárva a dalt.
-Húúúúú!Ez fárasztó!-dőlt le a kanapéra barátnőm.Egyetértően bólogattunk és mi is elterültünk  mellette,vagy a a földön.Ahol éppen helyet találtunk magunknak.Jóformán az egész estét végig énekeltük és ugráltuk.A nevetésről meg ne is beszéljek!Holnapra,tutira izomláz lesz a hasamban!.:D Mondanom sem kell,hogy a fiúk az egész karaokezást elhülyéskedték és néha olyan hangokat adtak ki magukból,amikről azt hittem,hogy nem is léteznek.Niall mindent megevett,amit csak talált,Louis meg egy kanállal kergette Liamet.Zaynnek sikerült felavatnia a nappali szőnyeget,mivel a nagy táncikálás közepette kiborítottat a poharában lévő vörösbort.Szóval a szőnyegmosással együtt egy igen tartalmas estét tudhatunk magunk mögött.Kivéve....Harryt.Bár már jobb kedvem volt és beszélgettünk is
,de egész este azon kattogtam,amit mondott.Egyszerűen nem bírom elhinni,hogy tetszem neki....de ez a "szerelmes vagyok" dolog aggaszt.Most akkor mi van?Én tetszem neki,de másba szerelmes?!Az úgy érdekes lesz!Ha Lou nem jön ki szólni,hogy menjünk be,talán most még többet tudnék Harry érzéseiről.De már mindegy,ez van!

A srácok úgy döntöttek,hogy mostmár haza mennek,mert későre jár.Felvették a cipőjüket,majd kinyitották az ajtót,amivel egyidejűleg egy hatalmas villám cikázott át az égen,amit nagy dörrenés követett.Az eső lassan kezdett el esni,de pár másodperc múlva már úgy ömlött,mintha dézsából öntenék.Niall úgy megijedt ettől az egésztől,hogy Polly nyakába ugrott.Louis meg persze nem hagyhatta ki a pillanatot,hogy kiparodizálja,így utánozva Niall sikítását,Harry ölébe vetette magát.
-Szálj már le rólam BooBear!-tette le nevetve barátját a göndörke.-Beszarik vagytok!-jelentette ki.-Na..akkor sziasztok!Majd holnap találkozunk...vagyis ma.-nézett az órájára.Még egy utolsó mosolyt lőtt felém,majd megfordult,hogy kilépjen az ajtón.
-Mi????El ne képzeld,hogy én ilyen időben bárhová is elindulok!-sipítozott Niall és azzal a lendülettel vissza rántotta Harryt,aki majdnem seggre ült.-Meg amúgy is...szakad az eső,nekünk meg nincs kabátunk se!Bőrig áznánk mire haza érnénk!-magyarázta és hozzá még bólogatott is,hogy alátámassza az állítását.
-Akkor mégis mit fogtok csinálni?-kérdeztem vigyorogva,mintha nem tudnám,hogy mire megy ki a játék.Louis és a szőkeség egymásra néztek,elmosolyodtak,majd a nyakunkba vetették magukat.
-Lááááányok!!Itt maradhatunk???-rebegtették meg szempillájukat és enyhén oldalra döntötték a fejüket.Olyan aranyosak is csak ők lehetnek!Kérdően ránéztem Pollyra,aki csak mosolygott ezen az egészen.
-Na jó..-sóhajtottam.-maradhattok!De a vendégszobában és a kanapén alszotok!-vágtam rá,amire ők szorgalmasan bólogattak.Mint akik otthon vannak lehajították a cipőjüket,ahova éppen sikerült és vissza mentek a nappaliba,kivéve Niallt,aki úgy gondolta,hogy megnézi maradt e még valami a hűtőnkben.

02:47

Végre csend van!Már a fürdést is mindenki befejezte,Niall is evett és mindenki lefeküdt aludni,így végre csend van.Liam és Zayn alszanak a nappaliban,míg a többi 3 fiú a vendégszobában.Igen..egy ágyon mind a hárman,mivel egyikük sem akart a földön aludni!Állították,hogy elférnek az ágyon és nem engedték,hogy megágyazzunk a földön,így a végén nem is tettük.

Alig egy fél éve ismertem meg őket személyesen és most egy olyan házban hajtom nyugovóra a fejem,amit tőlük kaptam.Annyira mások,mint ahogy elképzeltem..persze csak és kizárólag jó értelemben!Louis mindig meg tud nevettetni,Niallel mindig jókat eszem,Liam a legjobb tanácsadó,Zayn a legkedvesebb srácok egyike,akik ráadásul remek ötleteket adnak a hajammal kapcsolatban és Harry...nos Harry az Harry!Róla nem tudok mit mondani!Vagyis pont,hogy róla regényeket tudnék mesélni.Egyszer a legjobb barátom,majd meg akar csókolni,de én nem engedem,aztán meg én akarom megcsókolni őt.Ez tisztára agyrém!.Most is itt ülök az ágyamban,magam mellett a plüss macival,amit tőle kaptam.Már igazán nem tudom,hogy mi a helyzet kettőnkkel!Most kellek neki,vagy sem?!!

02:53

Nem telt bele két perc,hogy magamhoz szorítottam az új plüssállatomat és becsuktam a szememet,máris kopogtattak.Miért is gondoltam,hogy végre aludhatok?! :D
-Becky!Fent vagy még?Bemehetek?-jött a halk hang az ajtóm mögül.
-Aha...gyere!-szóltam vissza kicsit hangosabban,hogy biztos meghallja.Bejött és becsukta maga mögött az ajtót és az ágyam felé vette az irányt.Mivel a szobában teljes sötétség uralkodott,sikerült bele rúgnia az éjjeliszekrényembe.
-Hogy az a...-csúszott ki majdnem a száján a káromkodás.-Nem kapcsolnád fel a villanyt?-kérdezte mérgelődve.Mosolyogva nyúltam a kapcsoló után,így egy pillanat alatt a szoba megtelt fénnyel.Harry ott állt az ágy jobb oldalánál,felhúzta a lábát és a kezével szorongatta a lábujjait.Nem tudtam nem észre venni,hogy megint pizsamában jött át meglátogatni az éjszaka kellős közepén.És tudni kell,hogy Harrynél a pizsama egy szál boxerből áll..jobb esetben!.:D Aztán meg,ha nincs rajta semmi,igazán szerencsésnek mondhatom magam!...xD ;)
-Mi a baj?-kérdeztem még mindig mosolyogva.
-Fáj a lábam és nem tudok aludni!Az a két idióta lelökött az ágyról és egy istenért nem tudom visszatúrni magam közéjük.A nappali meg betelt,így gondoltam átosonok hozzád.Van egy kényelmes ágyfeled,egy szegény fiúnak??-kérdezte mosolyogva.
-Megmondtam,hogy nem fogtok elférni!-okoskodtam.-Amúgy meg nálad ez valami hagyomány?
-Micsoda?-nézett rám értetlenül.
-Az,hogy az éjszaka közepén átlopakodsz hozzám,azzal az ürüggyel,hogy nem tudsz aludni!Ez már a harmadik alkalom!-de ki számolja?!.:D
-Látom nagyon észbe tartod,hogy mikor alszunk együtt!-vigyorgott,majd fogta magát és befeküdt az ágyamba.
-Nem!Csak tippeltem!-hazudtam.-Amúgy meg nem mondtam,hogy itt maradhatsz!Ha a többiek rájönnek,hogy nem vagy ott....rosszra fognak gondolni!-magyaráztam.
-Nem baj,azt hisznek amit akarnak!Az a lényeg,hogy mi tudjuk,hogy mi a helyzet!-mondta.Legszívesebben rávágtam volna,hogy ez nem igaz!Én abszolút nem tudom,hogy mi a helyzet kettőnk között.-Megengeded,hogy itt maradjak??-pislogott rám mosolyogva.
-Van más választásom?!-sóhajtottam,majd bedőltem én is az ágyba és leoltottam a villanyt.-De semmi tapizás Styles,mert különben nálam is a földön végzed!-szögeztem le gyorsan.Nem akartam,hogy elmenjen,de azt sem,hogy tapogasson!Na jó...kit hülyítek?!Minden vágyam az volt,hogy hozzám érjen,megöleljen,megcsókoljon,simogasson és soha többé ne engedjen el!De nem vagyok ennyire naiv!Harry válasza a kijelentésemre,egy mélyről jövő morgás volt,amit beleegyezésnek vettem.-Jó éjszakát!-mondtam,majd hátat fordítottam neki és becsuktam a szememet.

Pár perc csendet követően,amikor már azt hittem,hogy régen elaludt,megéreztem,hogy mocorog mellettem.Lassan közelebb csúszott és rátette a kezét a csípőmre.A szemem tágra nyílt,de nem szóltam semmit.Tudom,hogy ezzel csak magamnak mondok ellent,hiszen azt kértem tőle,hogy ne tapogasson,de jól esett az érintése....túl jól!Arra,hogy nem löktem el a kezét egy rekedtes nevetéssel reagált,adott egy puszit a hajamba,majd a fülemhez hajolt.
-Te vagy az...-súgta.Forró leheletétől  kirázott a hideg,mint már olyan sok alkalommal.Mindössze ezt a három szóból álló mondatod osztotta meg velem.-Jó éjszakát,Becky!-mondta és készült megfordulni,de én a keze után kaptam és vissza tettem a derekamra.Hiába volt sötét és nem láthattam,tudtam,hogy mosolyog.Nem tudom miért,de kétségbeesetten vágytam az érintésére és a közelemben akartam tudni.-Nem úgy volt,hogy nem érhetek hozzád?-kérdezte és a hangján hallani lehetett,hogy vigyorog.
-Csak aludjunk!-mondtam.Az arcom vörös volt,melegem volt és fáztam egyszerre,a szívem meg majd kiesett a mellkasomból.És mindezt azért,mert Ő fekszik mellettem!
Végül szorosan magához húzott és a fejét a hajamba fúrta,kezeit pedig a mellkasomnál fonta össze.Kissé bizonytalanul,de én is megfogtam hatalmas kezeit.Az érzés libabőrt varázsolt a testem minden részére és azt kívántam,bárcsak soha ne érne véget ez a pillanat!