Sunshine In My Heart

52.fejezet

"Csak úgy létezem..."

Ahoy!!! :D
Nem mondhatjuk,hogy újult erővel,de itt vagyok!.:D Hosszú volt az utóbbi két nap!.:P Nektek hogy telt?.:)
Viszont a fáradtság sem állhat az utamba,hogy boldogítsalak benneteket a következő résszel.Őszintén szólva nem tudom,hogy mit fogtok gondolni erről a fejezetről,mert tettem bele egy "kisebb" csavart.De azért nem kell megijedni!.:) Remélem ismét elnyeri a tetszéseteket,jó olvasást és komizzatok,mert most nagyon fontos lenne nekem!.:)Köszönöm!.<3

2014.November.17. (Hétfő)

09:48

*Harry szemszöge*

 A dalnak vége.Csendben ültünk a helyünkön és vártuk,hogy mi fog történni.A szobában talán a légy zümmögése is hangosak tűnt volna,de ilyennel nem volt problémánk,mert télen nincsenek legyek.A szinte vágható csendet Becky törte meg.
-Istenem!-suttogta és egy hatalmas levegővétellel kísérve a kezét a szájához kapta.Szerintem egy pillanatra még a lélek is kiszaladt belőlünk,úgy meglepődtünk.
-Mi az?Baj van?-ugrottam fel a székből,a másodperc tört része alatt.Aggódtam,mert nem tudtam,hogy mit jelent a reakciója.Ennyire rosszak lettünk volna,vagy ennyire jók?!Talán mégsem volt olyan jó ez a "hozzuk vissza Becky emlékezetét" merénylet.Lehet,hogy balul fog elsülni?
-Én...én...emlékszem!!Ti tényleg a híres fiú banda vagytok!Ezt nem hiszem el!!Annyi rajongással és álmodozással töltött idő után,most itt vagyok!És ti is itt vagytok!Vagy csak álmodok??Igen!Ez a megoldás!Ez az egész,csak egy álom!Vagy a valóság?És most komolyan egy szobában vagyok a nagy One Direction fiúkkal??-hadarta hatalmas mosollyal az arcán.Az egy dolog,hogy ő nem hitte el,ami történik vele,de még én sem!Tényleg emlékszik?!Bevált a terv!!!
-Biztos??Vagy csak átakarsz minket verni,hogy lerázz minket?-vetett rá gyanús pillantásokat Louis.
-Jajj!!Louis Tomlinson most velem beszélget!Jézus!-pislogott nagyokat Becky.Azonnal elmosolyodtam,mert soha nem láttam még ilyennek.Annyira izgult,hogy remegett a hangja,de folyamatosan fülig ért a szája.Úgy látszik az amnézia miatt azt is elfelejtette,hogy soha nem tartozott az ilyen típusú rajongók közé.Inkább csendben rajongott értünk,aztán meg egyszerűen jókor volt,jó helyen.A legnyugodtabb fanunk Becky volt,akit eddig láttunk!Most meg teljesen felpörgött és nem hisz a saját szemének!De még így is tökéletes nekem!
-Látjátok?!Próbálja elkerülni a választ!-okoskodott Lou.
-Én nem viccelek!-háborodott fel Beck.-De ti lehet,hogy igen!Van itt valahol egy kandikamera?-kérdezte és jól körbe nézett a szobán.Úgy vizsgálta át az összes sarkot,mintha valami gonosz dolog rejtőzne ott.Ezen elnevettem magam,amivel felhívtam a figyelmét.-Harry Styles!!-kapott a fejéhez.Úgy látszik,még csak most esett le neki,hogy én is itt vagyok.
-Szia!-vigyorogtam rá és intettem is egyet.
-Óh..-mindössze ennyit bírt kipréselni magából.Az arca elvörösödött,és egyre gyorsabban vette a levegőt,de még mindig töretlenül mosolygott.
-Azért nyugtass meg,hogy nem fogsz elájulni.-mondtam neki nevetve.Elképesztő,hogy ezelőtt a csókjaimtól is "csak" kirázta a hideg és elfelejtett lélegezni.Úgy tűnik eddig magában tartotta a rajongó énje nagyobb részét,ami most a felszínre tört.
- Jah..nem..bocsi,én csak....Csak hihetetlen,hogy itt vagytok!-mosolygott kedvesen.Talán kezd lenyugodni?
-Amióta a baleset történt mindennap eljövünk hozzád.Nem álmodsz,ez a valóság!-közölte vele Liam és megsimogatta a vállát.Ő ült hozzá a legközelebb,amiért irigyeltem!Az érintésére Becky összerezzent és úgy mosolygott Liamre,mintha ő lenne a szíve csücske.Pedig azt a helyet én már lefoglaltam!!
-Szerintem azért menjünk biztosra!-emelte fel a mutató ujját Louis.-Kérdezek tőled egy s mást,te meg válaszolsz!Oké?-vetette fel az ötletet.
-Tegyél próbára!-bólintott magabiztosan Becky és kihívóan nézte Louist.Egyre jobban megfigyelem benne a régi énjét.Talán most majd hamarabb jutnak az eszébe a dolgok.
-Mi a kedvenc kajám??-tette fel az első kérdést Lou.
-A répa!-vágta rá Becky.Még csak gondolkozni sem gondolkozott rajta.
-Ki fél a kanalaktól?-következett.
-Liam!-pillantott mosolyogva az említett felé.
-Ki nem tud úszni közülünk?
-Zayn!De igazán kérdezhetsz nehezebbeket is!-vigyorgott a lány és a nyelvét is kinyújtotta Louisra.Nem tehetek róla,de mintha büszke lettem volna rá.Ez az én barátnőm!!
-Óhh...Szóval így állunk?!-hüledezett Louis.-Oké.Akkor hogy hívják Harry kutyáját??-kérdezte Lou.Meglepődve pillantottam barátom felé,hiszen nekem nincs is kutyám!De aztán leesett,hogy ez a csavar a dologban.
-Hmm..-gondolkodott el Becky.-Harrynek nincs is kutyája!Vagyis eddig nem volt!Egy macskája van,ami fekete-fehér és Dustynak hívják.-válaszolta.
-Helyes!De biztos csak mákod volt és kitaláltad!Még kérdezek!Mi az 5.szám a Midnight Memories albumunkon??
-Öhm...a You and I!Amit Niall írt és mellesleg nagyon imádom!-tette hozzá.Niall mosolyogva nézte Beckyt,látszólag jól esett neki a dicséret.
-Hú!Oké,átmentél!Te tényleg emlékszel!-bólogatott elismerően Louis.-De még lenne egy bónusz kérdésem!
-Figyelek!-ült feljebb Becky az ágyban.
-Ki Harry barátnője??-kérdezte Louis.Úgy néztem rá,mint aki olyan borzalmas dolgot mondott.Miért kellett ezt felhozni?És mi lesz....ha tudja rá a választ?
-Hmm....-gondolkodott el.-Nem tudok arról,hogy lenne valakije.-mondta Louisnak.-Neked tényleg barátnőd van??-kapta felém a tekintetét.
-Öhm...igen van!-válaszoltam bátortalanul,de el is mosolyodtam a gondolataim miatt.Imádtam az érzést,hogy kapcsolatban élek!Vagyis,ha kapcsolatnak lehet nevezni azt,amikor a pár egyik fele nem ismeri a másikat!
-És ismerem??-kérdezett rá.
-Ó,de még mennyire!!-vágta rá Niall.
-Jobban ismered,mint hinnéd!!-fűzte hozzá Zayn.
-Srácok!!-vetettem rájuk egy csúnya pillantást,hogy hagyják abba,majd visszafordultam Beckyhez,hogy kimagyarázzam magam.-Majd egyszer bemutatlak neki.Ha jobban leszel.De...még az is lehet,hogy magadtól  rájössz!-mondtam nagyon sejtelmes arckifejezéssel.Nehéz volt megállni,hogy ne álljak elé és közöljem vele,hogy "Basszus,te vagy a barátnőm!!"És mivel nem mondhattam el neki,így maradt a remény.A remény,hogy tudatosul benne,ki is ő az életemben!

-Fiúk,azt hiszem,mennünk kellene.Mindjárt 2 óra és Paul kinyír,ha akár fél másodpercet is késünk!!-tájékoztatott Liam.Még jó,hogy ő mindenre odafigyel!Nélküle már darabokra hullott volna az énekesi karrierünk!Bár most mindent akartam,csak ráhallgatni nem és elmenni,amikor a barátnőm kezd emlékezni az életére.Mi lesz,ha eszébe jut,hogy együtt vagyunk??Az interjúk közben nem igazán nyílik arra lehetőségünk,hogy telefonálgassunk,így nem is tudnék vele beszélni.De ez legyen a legnagyobb gondom!Először emlékezzen rám!Utána majd törhetem a fejem ezen is,de addig ne szaladjunk ennyire előre!

Elköszöntünk tőle egy-egy puszival és öleléssel,aminek ő felettébb örült és talpig levörösödött.Imádom,amikor zavarba jön,hiszen az annak a jele,hogy kedvel minket.Fájó szívvel,de sikerült elindulnunk.Sietve mentünk le a parkolóba,ahol a Range Roverem várt ránk,hogy útra keljünk.

 

-Sínen vagyunk haver!-veregette meg a hátamat Louis.-Meglásd pár nap és mindenre fény derül!Rájön,hogy totál oda van érted meg vissza!Utána meg Hawaii,Dj,napsütés!!-vigyorgott rám.
-Remélem,hogy igazad lesz!-mosolyogtam rá.
-Nekem mindig igazam van!-vágta rá,amin elnevettem magam.Louisnak soha nincs igaza!Persze ez nem azt jelenti,hogy most nem lehet!Ugye nem?!

10:05

*Becky szemszöge*

Végre emlékszem!!És azt hiszem az,hogy hatalmas fan vagyok,nem is olyan jelentéktelen!Sőt!!Mindenre emlékszem,ami a One Directionnel kapcsolatos!A dalok címeire és soraira.Az összes koncert felvételre,amit valaha láttam.Amikor Harry éneklés közben belesétál a füstbe és utána vicces arcokat vág.Amikor Louis meglocsolja az egyik biztonsági őrt.Amikor Zayn olyan hangokat énekel ki,amiről azt hittem,nem is léteznek.Amikor Liam táncol és beatbox-ol.Amikor Niallnek takarítani támad kedve a koncert kellős közepén.Olyan emlékek,amikre jó visszagondolni!

Emlékszem a családtagjaik nevére is!Mondjuk az azért elég durva,hogy azt tudom mi Harry anyukájának a neve,de a sajátomé nem mindig jut eszembe!

A hirtelen jött "emlékroham" eléggé leterhelt,pedig ez még semmi ahhoz képest,amire emlékezni fogok.Legalábbis,ha minden jól megy!A fáradtság miatt úgy döntöttem,hogy alszok egyet.Lassan felálltam és elsétáltam az ablakig.Elhúztam a sötétítőt és visszabújtam az ágyba.Az orvosok tegnap megengedték,hogy sétálgassak.Természetesen csak módjával!Az aránylag kényelmesnek mondható ágyban,hamar elaludtam.

13:09

-Becky!Ébredj!Hahó!!-hallottam egy férfi hangot.Kinyitottam a szemem és Ed-et,a kezelőorvosomat pillantottam meg.Felém hajolt és óvatosan rázta a vállamat,így próbált felébreszteni.-Bocsánat,hogy felkeltettelek,de egy pár perce bejöttem,hogy leellenőrizzem az leleteidet,és azóta egyre jobban forgolódtál.Baj van,vagy csak rosszat álmodtál??-kérdezett kedvesen,miközben törődően végig simított a vállamon.Nagyon rendes ember és szimpatikus is.Nem is kívánhattam volna nála jobb orvost magamnak!
-Öhm..jól vagyok.-válaszoltam egy kicsit még álmos hangon.
-Rendben.Szólj,ha bármire szükséged van.Most hagylak tovább pihenni.-mosolygott és már ment is.

Körbe néztem magam körül.A takaró össze-vissza gyűrődött,a kispárna pedig a földön végezte.Tényleg sokat mocorogtam,alvás közben!De miért?!

Erősen koncentráltam,hogy eszembe jusson az álmom.Hála istennek nem kellett sokat rágódnom a dolgon,mert szinte azonnal beugrott minden.Tisztán láttam magam előtt minden képkockát.Olyan volt,mintha valóság lett volna az egész!

Niallel voltam,és mind a ketten egy ágyon ültünk,közel egymáshoz.Aranyosan mosolygott rám,majd lassan közeledni kezdett.Ajkunk összeért,egy gyengéd,de annál édesebb csók erejéig.Amikor elváltunk,várakozó tekintettel nézett rám.

-Ezt nem hiszem el!-adtam hangot meglepettségemnek,de szinte azonnal visszacsuktam a szemem,hogy folytassam a visszaemlékezést az igen különös álmomra.

Megint Niall.A hajamat fonja és azon ügyködik,hogy megnevettessen.A következő pillanatban a tükör előtt állok a ballagási ruhámban,ő belép és mosolyogva dicsér meg,hogy mennyire csinos vagyok.Ezek után egy konyhában látom magunkat,amint éppen valami barna tésztát keverünk.Rászólok Niallre,hogy ne nyalogassa a fakanalat,de nem hallgat rám,ezért utána kapok.Összecsapjuk a falat,de aggódás vagy harag helyett,iszonyatos nevetésben törünk ki.Egy konyharuhával rejtjük el a foltot,és amikor anya hazajön,felsprintelünk az emeletre.

Elmosolyodtam,mert rájöttem,hogy ez nem egy szokványos álom volt.Ezek emlékek,amit együtt éltünk meg Niallel!Mind-mind olyan pillanat volt,ami már megtörtént.Jól éreztem magam vele és boldog voltam.Mostmár tudom,hogy régóta ismerjük egymást,de még mindig nem tudom,hogy milyen kapcsolat fűz hozzá.Akár legjobb barátok is lehetnénk,de az a csók!!Az mi volt?!Az ember nem csókolgatja a legjobb barátját holmi kedvtelésből!És én biztos vagyok benne,hogy szerelem nélkül amúgy sem csókolóznék bárkivel!Pedig emlékszem,hogy megcsókoltam.De..akkor én most szeretem őt?És ő engem?És miért pont Niall?!Félreértés ne essék,nagyon nagyon imádom őt és a harmadfokú cukiságát,de nekem nem ő a pasi ideálom.Mindig is Harryért voltam oda!Akkor miért Niallel csókolózok és nem vele?Lehet,hogy Harry barátnője miatt van az egész!Valószínűleg nem tudtam kifejezni a szerelmemet iránta,mert amikor már megismertem kapcsolatban volt azzal a csajjal.Niall meg bevetette magát,és levett a lábamról.Igen!Ez a válasz!Talán,de nem vagyok benne biztos.Na jó,egyáltalán nem tudom!
-Utálom az amnéziát,utálom az bizonytalanságot!!!Utálom ezt a helyzetet!!-mérgelődtem.-Utálom,hogy egyedül semmit nem tudok meg!Mindig kell valaki segítsége!!Bárcsak minden a régi lenne!Nem érdekel milyen traumát próbál elnyomni a szervezetem az amnéziával,csak emlékezzek végre!

Ugye milyen furcsa,hogy mennyi minden megváltozhat egy apró emlékkép láttán?Mennyi mindenre fény derülhet?Én is kezdek rájönni,hogy az életem tökéletes volt,mielőtt kómába estem,de mostmár egyre bonyolultabb.Emlékek nélkül nem vagyok csak egy fél ember.Nincsenek olyan pillanatok,amelyek felmelegítik a szívemet.Az egyetlen pozitívum ebben az egészben,hogy a rossz dolgok is kiestek,így nem érzek csalódást,fájdalmat,vagy szomorúságot.Most csak úgy létezem és próbálom túl élni a napokat anélkül,hogy az megőrülnék!


UI.:Bocsánat,hogy ilyen rövid lett,de ez most csak ennyire tellett!.:/ Ígérem,legközelebb hosszabb lesz!.:) <3 Komikat szeretnék,hogy tudjam,milyen volt és folytathatom-e ezen a szálon a történetet!.:)