Sunshine In My Heart

Helló Mindenki!.:)

Igaz,hogy azt mondtam,hogy szerdán lesz rész,de mivel meg lett a nyolc pipa,amit kértem,így ma kiteszem!Meg rengeteg tanulni valóm van ezen a héten,szóval csak ma van egy kis szabadidőm..:/ És előre szólni szeretnék,hogy az elkövetkezendő két hétben nem biztos,hogy mindig sikerül posztolnom az új részt,mert 16.-án nyelvvizsgázok és még tételeket kell tanulnom!Ha ez tényleg bekövetkezne,akkor a részeket természetesen pótolom a vizsga után!.:) De most itt van a fejezet,ami egy kicsit olyan,mintha bónusz lenne...majd meglátjátok miért!Most másra helyeztem a hangsúlyt,de azért remélem,hogy ez is tetszeni fog!.:) Jó olvasást!.:) <3

UI.:Aki még nem szavazott,az tegye meg! :)

31.fejezet

Játékos vallomás!

2014.Július.16. (Szerda)

09:02

*Polly szemszöge*

Arra keltem,hogy "valakik" halkan kuncognak mellettem.
-De hülye vagy!-nevetett Zayn.
-Shh!Ha felkelted oda a meglepi!-szólt rá Louis és úgy hallottam,hogy hátba is vágta,mivel Zayn kiejtett a száján egy "Áu"-t.A tegnap este után abszolút semmi kedvem nem volt felkelni,mivel úgy éreztem magam,mint aki két hete nem aludt egy szemhunyásnyit sem.De muszáj volt,mert lehet megint egy Louis-fajta ébresztőben részesülök,ha nem nyitom ki a szememet!
-Louis!Te tényleg soha nem hagyod az embereket pihenni??-ültem fel hirtelen,amikor éreztem,hogy közelebb hajolt.Kezében egy élénk vörös rúzs és egy ugyanolyan színű filc volt,ami remélem,hogy nem alkoholos!!-Az minek?-meredtem rá.-Tudod mit?Nem is akarom tudni!-emeltem fel a kezemet,amikor beszélni kezdett.Ekkor döntöttem úgy,hogy jobb,ha felkelek az ágyból....vagyis a kanapéról!Észre vettem,hogy nem a szobában éjszakáztam,hanem a nappali kanapéján,történetesen Liammel.Végig kellett gondolnom,hogy mi történt,de összetettem a dolgokat.-Te meg hogy kerülsz ide??-pislogtam Beckyre.Úgy emlékeztem,hogy ő nem volt itt tegnap,amikor elaludtam.Érezhető,hogy csak pár órát aludtam,mert elég morcos voltam!
-Neked is jó reggel!!-mosolygott Becky.Látszik,hogy mennyire ismer,mert nem akadt fent a viselkedésemen.Tudja,hogy egy fél óra és elmúlik a durcázás,csak rendesen fel kell kelnem!-És....hogy aludtál???-húzgálta vigyorogva a szemöldökét.Oda jött mellém és a csípőjével finoman meglökött,majd a békésen alvó Liam felé biccentett.
-Nagyon jól!-vágtam rá.-De nem történt semmi!Te is nagyon jól tudod!-mondtam kicsit haragosan és átcaflattam a konyhába.Nem szeretem,amikor kombinál!Pedig mindig azt teszi!Sokszor jobban beleéli magát egy dologba,mint én!De Becky ilyen,mindig mindent túl gondol,és én ezt már régen el is fogadtam!Azt hiszem az a mondás,hogy "Vagy megszöksz,vagy megszoksz!",kitűnően példázza a helyzetet!.:D

Engedtem magamnak egy pohár vizet és álmosan kortyolgattam a konyhapultnak támaszkodva.
-Jól vagy Polly?-lépett mellém Niall.
-Igen...-válaszoltam tömören.
-Mondták már,hogy milyen bőbeszédű vagy?-kérdezte mókásan.
-Igen,már mondták.De legyél kedves elnézni nekem,mert nem sokat aludtam.Tudod,volt valaki,aki rohangáló sült csirkékkel álmodott,mellesleg jól becsiccsentett és nekem kellett pesztrálnom.-vágtam vissza mosolyogva.
-Rohangáló sült csirkék??-pislogott rám értetlenül.-Biztos csak halucináltál!-kacsintott rám,amin elnevettem magam.-Ne haragudj Beckyre...-törte meg a csendet.-Ő csak kíváncsi volt és....
-Niall!-vágtam bele mosolyogva.Aranyos volt,ahogy kiállt Beckyért,de nem hagytam,hogy befejezze.-13 éve vagyunk legjobb barátnők!Legalább hetente egyszer előjön belőle a kerítőnő!Már megtanultam kezelni a helyzetet.-magyaráztam neki mosolyogva.
-Akkor jó!-fújta ki megkönnyebbülve a levegőt.Tényleg ennyire aggasztotta,hogy esetleg egy csöppet összekaptunk Beckkel??Nagyon cuki!!.:P-Nem vagy éhes??-dobta fel a kérdést,amin azonnal nevetni kezdtem.-Mi olyan vicces?-kérdezte.
-Az,hogy még csak negyed tíz lesz,de fogadni mernék,hogy te már legalább háromszor ettél.-magyaráztam meg nevetés közben.
-Hát...azokat nem lehet rendes reggelinek nevezni!Csak egy-két kifli volt.-legyintett.
-Volt az hat-hét is!-nevettem tovább.-De amúgy ehetünk.-válaszoltam nagy nehezen.Abban a szent pillanatban megindult a hűtő felé és matatni kezdett benne.Sorba pakolta ki elém az össze ehető dolgot,amit benne talált és közben hümmögött,hogy az milyen finom és ízletes.

Ahogy neki kezdtünk enni,elkezdett beszélni,de semmit nem értettem belőle,mert tele volt a szája.
-Na még egyszer fuss neki,mert ez érthetetlen volt.De előbb nyeld le!-mondtam neki mosolyogva.
-Szóval...-kezdett bele,miután gyorsan megrágta az igencsak hatalmas falatot és lenyelte.-Azt kérdeztem,hogy lenne-e kedved eljönni velem a vidámparkba?-bökte ki,majd harapott megint.
-Persze!Miért is ne?!-mosolyogtam rá kedvesen.-Mára nem terveztem semmit,szóval legalább nem fogok unatkozni.
-Szupiiii!-kezdett tapsikolni,mint egy óvodás,akit most engedtek ki játszani az udvarra.

09:49

Mikor befejeztük a reggelit,visszamentünk a többiekhez.Ahogy beléptem a nappaliba,azonnal rám jött a nevetés!Louis éppen a művét csodálta!Liam arcára,a filccel és a rúzzsal,különböző mintákat rajzolt,majd egy gyors és jól irányzott mozdulattal ráugrott áldozatára.Őt követte Zayn és Harry.
-Engem meg sem vártok??-háborodott fel Niall,majd ő is rávetette magát a kupac tetejére.Odaálltam barátnőm mellé,akinek már folytak a könnyei,csak úgy,mint nekem, és onnan vártuk az erőszakos ébresztő végkimenetelét.Liam fájdalmasan felnyögött,miközben próbálta magáról "ledobni" a másik 4 srácot.Sikerült is neki,de ő is leborult a többiekkel együtt,így mind az 5en a földön fekve birkóztak.Becky gyorsan előkapta a telefonját és videózni kezdett.Mondjuk azt nem tudom,hogy milyen lett a felvétel,merthogy folyamatosan nevetett és valószínűleg a telefon is rázkódott a kezében.

Még 10 óra sem múlt el,de máris annyit nevettem,hogy megfájdult a hasam!Ilyen bolond embereket sem hordott még a Föld a hátán,mint ők!Mindig képesek feldobni a napomat,és ez így jó.Végre másra is tudok gondolni a tanuláson és a gondokon kívül!Azt hiszem,hogy nekem mindvégig erre volt szükségem!Barátokra,kikapcsolódásra,nevetésre.Egyszerűen Ők hiányoztak az életemből!! :)

13:37

 A hirtelen lefojtatott birkózó meccs után,azonnal haza jöttünk,mert én még aludni akartam egy keveset,mielőtt Niall értem jön.Nem hiszen,hogy hulla fáradtam jól érezné magát velem!
-Jó!Én elhiszem,hogy Lou eltüntette a mobilodat,de abban a házban nem csak az az egy telefon volt!Igazán felhívhattál volna!-magyarázta Becky,az ágyamon ülve.-Nagyon aggódtam érted és azt hiszem,hogy Harryt is kikészítettem közben!Mit csinálok,ha egyszer csak eltűnsz,elrabolnak vagy csak lábad kel?? Légy szíves ilyet még egyszer ne csinálj!-parancsolta.Csodáltam,hogy nem a 1D házban kaptam meg tőle a letolásomat.Esküszöm,néha rosszabb,mint anya!! :D
-Oké!-bólogattam.Nem szóltam vissza,mert tudtam,hogy akkor csak még jobban rákezdene,inkább kivettem a szekrényemből egy kényelmesnek tűnő ruhát.

-Hova mész??-kíváncsiskodott Becky.
-Niallel a vidámparkba.-válaszoltam egyszerűen,mire barátnőm arcán fülig érő mosoly tűnt elő.-Mi van?
-Semmi,semmi!Niallel mész??-vigyorgott tovább.
-Igen!Miért,talán baj?
-Ó nem!Dehogy is!De Niall...nos ő többet érez irántad,mint puszta barátság.-mosolygott rám.
-És ezt már megint honnan veszed?
-Biztos forrásból tudom!-vágta rá.-De nem mondhatom el,hogy kitől,mert akkor meg kell,hogy öljenek!-kacsintott rám.
-Harry!-vágtam rá.Ezen mind a ketten hangosan nevetni kezdtünk.Ki más is lehetett volna a besúgó,ha nem ő?!-És mit mondott?-kérdeztem rá.Közben öltözni kezdtem,hogy időben elkészüljek.
-Amikor az egyik randinkra mentünk,akkor közölte velem,hogy Niall úgy érzi,hogy tetszel neki.De megkért,hogy még ne mondjam el neked.-mesélte
-Ühüm...-gondolkodtam el.-Akkor talán mégsem kellene elmennem.Én nem vagyok benne biztos,hogy tetszik nekem.Kedves,aranyos,segítőkész meg minden,de tudod,hogy eddig Louisért voltam oda.Jó,persze minden megváltozott,amióta a barátomnak tudhatom őket,de ez akkor is furcsa.De Niall olyan ellenállhatatlanul cuki!-magyaráztam.
-Mi??Nehogy lemerd mondani!Azért,mert elmész vele egyszer,még nem kell hozzá menned feleségül!Ez csak az első randitok lesz!Nem a világ vége!-nyugtatott meg.-Na gyerünk készülődni!-ültetett le a tükör elé,majd kiment.

Végül is igaza van!Nem kell elköteleznem magam az első találka után.Niall meg tényleg egy rendes srác!Kitudja?Még akármi lehet belőle!

14:15

Mire elkészültem,Niall is befutott.Az autóút nem volt túl hosszú,de mi végig beszélgettünk.Elsorolta a kedvenc kajáit és megkérdezte,hogy "Ugye meg tudod főzni?". Amikor a válaszom egy határozott "igen" volt,nagyon boldognak tűnt.Ki gondolta volna,hogy Niall szívéhez a hasán keresztül vezet az út??!.:D Végig viccelődött,de azért beszéltünk komolyabb témákról is,mint például a család.A beszámolója alapján az anyukája tűnt a legszimpatikusabbnak.Még egy képet is előkotort a pénztárcájából,hogy megmutassa nekem.Engem meg a szívbaj környékezett,mert mindezt vezetés közben tette,hiába mondtam neki,hogy tudom,hogy néz ki az anyukája,mivel én is rajongó voltam és mindig az is vagyok.

A vidámpark hangjait már messziről lehetett hallani.A játékok csipogása,zenélése,a nevető gyerekek és sikítozó fiatalok hangja töltötte be a parkolót.Nem sűrűn járok ilyen helyeken,de most jól esett egy kicsit kikapcsolódni.
-Nem mondod,hogy fázol?-kérdeztem viccesen Niallt,ahogy kiszálltunk az autóból.Felvette a híres fekete,kapucnis felsőjét és a napszemüvegét.
-Jah nem!Csak tudod...-hajolt közelebb.-Másodállásban kém vagyok és most éppen itt kell kutakodnom.De,ha észre vesznek,oda az akció!-súgta a fülembe,majd rám kacsintott.Természetesen jót nevettem rajta,mert tudtam,hogy csak viccel.Az "álca" a rajongók ellen kellett,bár szerintem ezzel csak feltűnést kelt,de mindegy!Kettőnk közül ő a híres,biztos tudja,hogy mit csinál. :P
-Úúúú!!!Vattacukor!Gyere!-ragadta meg a kezemet,és lehetetlent nem ismerve tört át a tömegen,egyenesen az édesség felé.-Egy extra hatalmas málnásat kérek!-hadarta,amikor sorra kerültünk.

-Köszi!-vette el,amikor készen lett.-Hmmm...ez nagyon finom!-állapította meg,rögtön az első falat után.-Egyél!!-dugott a számba egy rózsaszín pamacsot.
-Niall...ennyi nem fér a számba!-toltam el nevetve a kezét.
-Dehogynem!Az én számba is belefér!Nézd!-mondta,és azzal a lendülettel nyomta a szájába a nagy darab vattacukrot.-Látod??!-nevette el magát,amikor lenyelte.

Az első édesség elfogyasztása után végre elindultunk a játékok felé.Először az óriáskerékre ültünk fel,ahonnan a kilátás mesés volt.A szél a hajamba fújt és úgy éreztem,mintha az enyém lenne a világ.Niall folyamatosan mutogatott,hogy mi micsoda,amit látunk.

Az óriáskerék

Az egyik forgó játék

Utána sorra jártuk a forgó,pörgő  játékokat,amiket kísérőm végig visított.Jó,mondjuk én sem voltam éppen csendben,sőt!.:D De ezeknek a helyeknek a sikítás a lényege!Ez teszi olyanná,amilyen!
-Sz-szédülök!-kapaszkodott belém nevetve a szőkeség,miután leszálltunk az egyik "csodáról".
-Én is!És melegem is van!Nem hiszem el,hogy te nem sülsz meg ebben a vastag pulcsiban!-mondtam nevetve.
-Dehogynem!-bólogatott.-De ezen könnyen segíthetünk!-vigyorgott.Hirtelen megindultunk,de mivel még mindig szédültünk többször is összeakadtak a lábaink.Körülbelül úgy nézhettünk ki,mint a részeges libák a Vukk-ban!.:D Niall pillanatok alatt ugrott fel velem együtt,valami hajóféleségre.

-Ne!!!Tiszta víz leszek!!Menjünk máson!-próbáltam kihúzgálni onnan,de sikertelenül.Az egyik ott dolgozó ember mérgesen ránk szólt,hogy azonnal üljünk le,mert indulunk.Ezután már hamar megéreztem az első vízcseppeket magamon,amiket követett a többi,így másodpercek alatt lettem csupa víz!

A NAGYON vizes attrakció után elmentünk enni,ma már legalább tizedjére.Mondjuk azon csodálkozok,hogy Niall miért nem dobta ki a taccsot ennyi kajával a gyomrában,például a hullámvasúton!De mindegy! :D

21:57

*Niall szemszöge*

-Én arra felakarok ülni!!!-mutogatott Polly lelkesen egy lovas körhitára.
-Oké!Verseny!Ki ér oda előbb??-kédeztem és már szaladtam is.Gyorsan felpattantam egy fehér lóra és úgy csináltam,mintha tényleg lovagolnék.A körülöttem lévő kisgyerekek annyira nevettek rajtam,hogy majdnem leestek a pacik hátáról!.:D

Polly pár pillanat múlva röhögcsélve ült fel a mellettem vágtázó lóra.Már ha lehet azt mondani,hogy "vágtázó",amikor maximum 5 km/h-val ment!.:D
-Mondd neki,hogy "GYÍÍÍÍÍÍÍ"!Úgy gyorsabb lesz!-okoskodtam.Tetszett,hogy azt a gyönyörű mosolyt én varázsoltam az arcára.

A mai nap sikerült rájönnöm,hogy ő a tökéletes lány számomra!Okos,szép,kedves,udvarias,belül még egy kicsit gyerekes.Nem zavarja,hogy egyfolytában eszek,elfogadja a hülyeségeimet és jókat nevet a néha "nem vicces" vicceimen is.És ráadásul még főzni is tud!!Vele önmagam lehetek!Ezt vele is meg kell osztanom.
-Gyerünk Niall,most vagy soha!Elő azt a csábos mosolyt!-biztattam magam,amikor leszálltunk hűséges lovainkról.
-Ez jó volt!-mosolygott rám boldogan.
-Polly!Én kérdezni szeretnék valamit!-szólítottam meg,mire ő rögtön felém fordult.Próbáltam a lehető legellenállhatatlanabb mosolyomat és nézésemet elővarázsolni,hátha segít valamit.-A mai nap egyszerűen mesés volt!-jelentettem ki.Ő is egyet értett,mert azonnal bólogatni kezdett.-És én szeretném,ha mostantól minden napom ilyen csodás volna.Én már egy ideje többet érzek irántad!Igazából nem tudom,hogy mi lesz belőle,de én csak megkérdezném.Nem olyan eredeti és romantikus megoldás,mint Harryé,de minden igaz!Szóval...Lennél a barátnőm??-böktem ki végül.Phúú...végre kimondtam.Meglepődött,de nem annyira,amennyire vártam.
-Óh!-nyögte ki.-Tudod....én nem tudom!Adnál nekem egy kis időt?-pislogott rám megilletődve.
-Persze!-mosolyogtam rá.Igazságos volt,és nem küldött el azonnal a fenébe!Persze,hogy adok neki időt!.:)

23:22

*Polly szemszöge*

-Szia!-intettem Niallnek,már az ajtóban állva,ahogy néztem,amint elindul a kocsival.A vidámparkozás után elmentünk vacsorázni és még csak most értem haza.Bementem és halkan becsuktam magam mögött az ajtót.Igaz,hogy Becky megígérte,hogy megvár,de nem volt sehol.Levettem a cipőmet és felmentem az emeletre.Amikor benyitottam a szobámba,barátnőm szétnyúlva feküdt az ágyamon.Megmosolyogtatott a látvány,hiszen tudtam,hogy várt rám,csak közben elaludt.Olyan álmos voltam,hogy fürödni sem volt kedvem,így csak átvettem a pizsamámat és megmostam az arcomat.Leoltottam az éjjeli lámpát,amit Beck hagyott égve,majd óvatosan bebújtam mellé.Nem akartam felébreszteni,hiszen elfértünk az ágyamon ketten is és engem igazán nem zavart.
-Mi??-ugrott fel hirtelen,rám ezzel a szívbajt hozva.-Nem aludtam ám!Csak a szemem pihentettem!-hadarta,miközben félig még aludt.-Na?Mi volt?-kezdett mocorogni mellettem.
-Majd holnap!Most aludjunk,mert hulla vagyok!-mondtam,majd magamra húztam a takarót és befordultam a jobb oldalamra,ezzel hátat fordítva neki.Mormogott még egy darabig,de utána lefeküdt és már aludtunk is.